Főrendiházi irományok, 1910. XVII. kötet • 843-886. sz.
Irományszámok - 1910-870
870. szám. 113 bűncselekmények megállapítására vonatkozólag is, amelyeket nagyobbrészt sajtó útján szoktak elkövetni. A most benyújtott javaslat készítésénél mélyreható megfontolás után arra a megállapodásra jutottam, hogy a sajtó útján is elkövethető egyes bűncselekmények újabb szabályozását e törvényjavaslatba célszerűen beilleszteni nem lehet. Ily ujabb szabályozás egyfelől nem oly sürgős, mint a javaslat egyéb tartalma, másfelől hosszabb időre megakaszthatná a sajtórendészet szabályozásának, a sajtójogi felelősségre és a sajtójogi eljárásra vonatkozó sürgősebb rendelkezéseknek törvényerőre emelkedését. A sajtótörvényben egyetlen modern sajtójog sem szabályozza a sajtó utján elkövetett bűncselekményeket, hanem a dolog természetének megfele°. en , az ^alános büntetőjog szabályozásánál végzi ezt a feladatot. A magyar törvényhozásnak sincs oka rá, hogy e cselekményeket az általános büntetőjog keretei közül kiemelje s egyes cselekményeket eltérően határozzon meg es szabályozzon aszerint, hogy sajtó útján vagy más módon követik-e el. A különböző módon elkövetett egynemű cselekmények tónyálladéka oly egységes s a többféle jogi hatás tekintetében egymással annyira összefügg, û °gy a különleges szabályozás a jogéletre csak károsan hatna ki. A társadalomban a legerősebb ellenszenvet azok az enyhe ítéletok szokták egyébként előidézni, amelyek rágalmazások ós becsületsértések esetében kisebb büntetést állapítanak meg, mint amely a társadalom igazságérzetét kielégítené. A törvény a bűncselekményeket ma is elég szigorral sújtja s ha a bírósagok gyakorlata e cselekmények elbírálásának terén túlenyhének mutatkozik, azon változtatni nem a törvényhozás feladata, de arra a törvényhozás, tekintettel a magyar büntető rendszerre (Btk. 92. §., Bn, 1. §.), a bíróságok gyakorlatával szemben nem is elég erős. Tagadhatatlan mégis, hogy a törvények rendelkezései közül több módosításra szorul s egyes módosításokat maga a joggyakorlat sürget. Ámde a büntető törvénykönyvek általános reviziója folyamatban van s annak tárgyalásánál felvethetők lesznek az összes kérdések, amelyek egyes bűncselekményeknél újabb szabályozást tesznek kívánatossá. Az érintett szempontok figyelembevételével nem kívánatos, hogy a sajtótörvény a büntetőtörvénykönyvekre vonatkozó revizionális munkálat egyes részeit a maga keretébe vegye fel. Nem zárkózott el azonban a javaslat olyan új bűncselekmények megállapításától és olyanok újabb szabályozásától, amelyeket csak a sajtóval kapcsolatban lehet elkövetni. Ily cselekményekről rendelkeznek a lavaslat 24—30. §-ai. 4. Inkább kellett megfontolás tárgyává tennem, nem volna-e szükséges a sajtó útján elkövetett bűncselekmények zavaros terminológiáját tisztázni s az általános lüntetőtörvénykönyvek különös részének viszonyát a sajtótörvényhez az eddiginél szabatosabban meghatározni. Annak alapján azonban, ami az egyes bűncselekményekre vonatkozó revíziónak a büntetőtörvény könyvek általános reviziója részére való fentartását megokolja (1. az előbbi 3. pontban), most ettől a munkálattól is eltekinteni óhajtok. , . A. javaslatnak ez az álláspontja a jogéletet hátrányosan annál kevésbé érintheti, mert a joggyakorlat az említett zavaros terminológiát a lehetőségig tisztázta s a büntetőtörvónyköiryvek és a sajtótörvény viszonya tekintetében felmerült kétségeket is immár eloszlatta. Főrendi iromány. XVIT, lí>10—1915.
