Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-801
194 801 szám. csoportjának, igy pl. legutóbb a néptanítóknak — tehát épen a községjegyzőkkel azonos területen működő köztisztviselőknek illetményei is már jelentékenyen emeltettek. A jegyzők és segédjegyzők fizetésének ujabb felemelését lényegileg az 1904 : XI. törvétvyczikk elvei alapján, vagyis akképen javaslom, hogy a fizetésemelés terhét ezúttal is első sorban ós . túlnyomó részben az állam viselje. E törvényjavaslat szerint is a községek közül csak azok az aránylag kisszámú és jobb módii községek lesznek kötelesek az ujabb fizetésemelés terhét viselni, a melyei; utolsó három évi pótadójának átlaga - levonva a baszonhajtó befektetésekre pótadóból fordított összegeket — a 20Vo-on alul van, s ezek is legfeljebb csak addig a határig, ameddig az a pótaclónak 20°/o on felül való felemelése nélkül lehetséges. A mi az illetmények emelésének mértékét illeti, a törvényjavaslat a j'ogyzők alapilletményének legkisebb összegét 2.000. a segédjegyzők alapilletményének minimumát pedig 1.400 koronában állapitja meg. Ezenkivül tetemesen felemeli a, javaslat a jegyzők korpótlókát is, a melyet öt évenkint járó 200 koronában állapit meg, kimondván egyúttal, hogy az végösszegében 1.200 koronára emelkedhet)k ; a segédjegyzők számára pedig szintén korpótlékot rendszeresit, a mely ötévenkint járó 100 korona lenne s végösszegében G00 koronáig emelkedhetnék. A jegyző által a hosszabb (30 évi) szolgálat esetében elérhető illetmények összege tebát — nem számitva a lakást (esetleg lakáspénzt) és a magánnumkálatok jövedelmét — 3.200 korona, a segédjegyző által elérhető illetményeké pedig $.000 korona lenne. Ez összegek megállapításánál figyelembe kellett venni az állam teherbíró képességét s különösen a jelenleg uralkodó pénzügyi viszonyokat. Azon az át nem hágható korláton belül azonban, a melyet ez a szempont megjelölt, a törvényjavaslat a méltányosság végső határáig megy el s olyan megoldást igyekszik létesíteni, a mely mint a, mai viszonyok közt elérhető legelőnyösebb, méltán szolgálhat az érdekelt körök megnyugvására és megelégedésére. Az emelkedés, a, -melyet a most tervbe vett rendezés az 1904-ikihez képest felmutat, igen jelentékeny. Az 1904 : XI. t.-c. szerint a jegyző illetménye a korpótlékokkal együtt legfeljebb 2 000 koronáig, a javaslat szerint ellenben — mint említett: ni -- 3.200 koronáig emelkedhetik : ;i segédjegyző pedig, a, ki az 1004 : XI. t.-ez. értelmében nem érhetett el 1 000 koronánál nagyobb lizetest. most 2 000 koronát, tehát a minimális jegyzői fizetést abban ;iz esetben is elérheti, lia- nem sikerül önállóságra vergődnie. A törvényjavaslat ban tervezett rendezés kiállja a versenyt más fontos közalkalmazottaknak ujabban történt fizetésrendezésével, sőt kedvezőbb is amazokénál. így mind a községi es hitfelekezeti, mind pedig az állami tanitók száimára esak 1 200 K kezdőfizetést biztosit a törvény, rnig a fizetés maximama a közsévi és hitfelekezeti tanítóknál csak 37 (az államiaknál 34) évi szolgálat után éri el a 3.200 koronát. A lelkészeknek a törvényben biztosított összes kezdőfizetése pedig csak l.GoO korona, s 3.000 koronánál magasabb összegre bármily hosszú működés esetében sem egésziti ki azt az állam. A Községi ós Körjegyzők Országos Egyesületének a kormányhoz intézett emlékirataiban foglalt óhajtásokkal ez a rendezés nem egyezik meg min denben. Azonban a jegyzői karnak az állami és vármegyei tisztviselőkéhez hasonló fizetési osztályokba sorozását, a mit az országos egyesület elsősorban
