Főrendiházi irományok, 1910. XVI. kötet • 751-842. sz.
Irományszámok - 1910-801
8tl. szám. 195 kérelmezett, a községi közigazgatás szervezeti reformja előtt, egy ideiglenesnek szám rendezés keretében elvi okokból nem lehet megvalósítani. Annak pedig nagy pénzügyi nehézségek állják útját, hogy a családi pótléknak egyébként helyes és méltányos intézménye a jegyzői karra kiterjesztessék. E tekintetben meg kell jegyezni különben, hogy a többi közalkalmazottaknak is vannak olyan csoportjai, a melyeknek családi pótlékáról az állam nem gondoskodott. Tgy mig a vármegyei alkalmazottakra nézve ezt az 1904 : X. t. ez. 15. §-ának rendelkezése következtében meg kellett tennie, addig már a városokban nem vállalta magára az állam ezt a terhet, hanem az 1912 : LVIII. t.-cz. magokat a városokat kötelezte a családi pótlék megfelelő rendszeresítésére. A községekkel szemben azonban az ilyen kötelezés nem lenne lehetséges. A községi és hitfelekezeti tanitók és a lelkészek sem részesülnek családi pótlékban. S nem lehet leledni a magánmunkálatokból származó jövedelmet, a melyet a jegyzők más közalhalmazottakkal szemben élveznek, s amely a családi pótlék hiányát legalább is ellensúlyozza. A családi pótlék kérdése különben a községi szervezeti reform megalkotása s a jegyzői állásnak esetleges államosítása alkalmával kerülhet végleges döntés alá. Az alapilletmények megállapítása tekintetében a törvényjavaslatban tervezett és a jegyzők országos egyesületének utolsó emlékiratában óhajtott rendezés között a különbség csekély, a, mennyiben az emlékirat a jegyzők számára 400, a segédjegyzök számára pedig 200 koronával kivánt többet kezdőfizetés gyanánt: a korpótlékokkal emelkedő fizetés maximális összege pedig az egyesület kívánsága szerint — a jegyzőknél midössze 200 koronával lenne magasabb, mig a segódjegj^zőknéi teljesen azonos. Ezért abban a reményben terjesztem e javaslatot az országgyűlés elé, hogy az abban foglalt ideiglenes rendezés minden elfogulatlan birálót ki fog elégíteni. A jegyzői karnak azok a régi kivánságai, a melyek a jegyzőnek közszolgálati helyzetére (u. n. közjogi állására) vonatkoznak, s a melyeknek jogosságát nemcsak a jegyzői szolgálat, hanem a közigazgatás általános érdekei szempontjából is készséggel elismerem, nem kerülhetnek sorra ez időszerűit, mert olyan kérdéseket érintenek, a melyeket a községi közigazgatás szervezeti reformja előtt s attól elválasztva nem lehet helyesen megoldani. Ugyanez áll a nyugdíjügynek s ennek keretében az állami és törvényhatósági szolgálattal való nyugdijviszonosságnak tervbevett szabályozásáról is, bár a nyugdíjügy tekintetében már ennek a törvényjavaslatnak 9. §-a is nevezetes haladást jelent. Azonban remélhetőleg ezeknek a fontos kérdéseknek rendezése sem várat soká magára, mert a kormány el van határozva a törvényhatósági és községi köziga gatás szerves reformjának mielőbbi megvalósítására. A törvényjavaslat pénzügyi kihatása tekintetében a következőket van szerencséin megjegyezni : Az összes jegyzők fizetésének 2.000 koronáig való kiegészítéséből az államkincstárt terhelő ré.-z összesen . . . . . L735.405 K. A ]egyzők 5 évenkint ismétlődő legfeljebb hat 200 koronás korpótlékára szükséges 1,208.600 *> Az összes segédjegyzők fizetésének 1.400 koronáig való kiegészítésére szükséges 759.334 » Végül a segédjegyzők 5 évenkint ismétlődő legfeljebb hat 100 koronás korpótlékára szükséges 225 900 » Az összes szükséglet tehát . . . 3,929.239 K.
