Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-672

406 672. szám. a lelkész, a kinek a jövedelme évi 1.600 K-át meghalad, a most kitüntetett összegekből korpótlék czímén tényleg csak oly összegre tarthat igényt, a mennyi a korpótlékokkal együtt őt megillető évi összjövedelemből hiányzik és igy a fennjelölt 400, 800, 1.000, 1200, illetve 1400 korona korpótlék­összegeket teljességben csak az a lelkész kapja, a kinek eddigi jövedelme az évi 1.600 koronát meg nem haladja. Pl. az a lelkész, a kinek a korpótlók szempontjából beszámitható 5 évi szolgálata van, ha megállapított jövedelme évi 1.700 K-ra rúg; a valóságban nem fog évi 400, hanem csak évi 300 K korpótlék kiegészítést kapni, mert az ő jövedelme az eddigi törvények által biztosított évi 1.600 K-án 100 koronával felül lévén, ahhoz, hogy ő elérje azt az évi 2.000 K-át, a melyet a jelen törvény korpótlékok révén az öt évi szolgálattal biró lelkészeknek biztosítani akar } nem 400, hanem csak 300 K-ra van szükség. 5. §-hoz. A jelen §. annak akar gátat vetni, hogy a jelen törvény a nem élet­képes apró lelkészségek fenntartásának legyen mesterséges eszközlője, a mi igen sok esetben sem egyíiázi, sem nemzeti érdek és a mi minden esetben általános közgazdasági kár. Az eddigi kongrua-törvények rendelkezéseinek végre­hajtása révén nem egy helyen történt meg, hogy kongrua czímén a lelkész sok­szorosát kapja az állampénztárból annak az összegnek, amely az ő tulajdon ­képeni jövedelmét alkotja. Ezt a nyilván egészségtelen állapotot a jelen törvény nem fogja fokozni, a mennyiben a jelen § szerint a jelen törvény egyéb rendelkezései szerint járó korpótlékok tényleg csak az esetben, illetve csak addig a mértékig folyó si ttatnak, a mennyiben és a meddig a lelkész kongrua vagy korpótlók czímén nem kapja háromszorosát annak a iövede lemnek, a mely a lelkész bevallása alapján megállapittatott. így tehát az a lelkész, a kinek megállapított jövedelme évi 400 K-ra rag s a ki az eddigi kongruatörvónyek alapján jövedelmi kiegeszitéskóp az államkincstárból már 400 K-nak a háromszorosát, vagyis 1.200 K-t kap: korpótlék czímén való kiegészítésre mindaddig nem tarthat igényt, a míg az illető érdeklettek módját nem ejtették annak, hogy a lelkészi jövedelemnek az állami kiegé­szítés nélküli Összege felébb emelkedjék. Remélni lehet, hogy e §. hatalmas ösztönzésül fog szolgálni arra, hogy megnyíljanak a magán és társadalmi, áldozatkészség forrásai arra, hogy a lelkészi jövedelmek gyarapodjanak. A lelkészek anyagi támogatásának az a rendszere, a mely az eddigi kongrua­törvényekben nyert testet, főleg annyiban volt hátrányos, hogy e források apadását mozdította elő, pedig azok buzogásához nagy általános etnikai érdekek fűződnek. 6. §-hoz. Azok a közgazdasági törvények, a melyek az egyes javak pénzértékének változására állandóan hatnak, megkívánják annak a lehetőségnek fentartását, hogy a lelkészi jövedelmet alkotó egyes tételek pénzértéke az idők folyamán revízió alá vétethessék. Tekintettel arra, hogy a szóban levő egyes javak pénzértékének további emelkedésével a megélhetés is ugyszólva arányosan drágul s hogy a jelen törvény által biztosíttatni kívánt jövedelmi minimu­mok is már kétségtelenül igen szűkre vannak szabva: a jelen törvény nem akarta az időnkénti általános revíziót kötelezőleg rendszeresíteni, hanem csak

Next

/
Thumbnails
Contents