Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-669

394 669. szám. A javaslat négy csoportban osztályozza a választói jog ellen elkövetett bűncselekményeket: jelesül a választói névjegyzék meghamisítása, a választói jog szabad gyakorlásának akadályozása és annak befolyásolása, a választás vagy szavazás meghamisítása ós meghiúsítása, végre a szavazás titkának megsértése. E csoportokban azután tilalmakat állapit meg (7. és 12. §§.) az 1913 : XIV. t.-cz. V. fejezetében 2. alatt tárgyalt jogcselekménynél (jelölés) előfordulható visszaélésekre nézve is. Az egyes cselekmények súlyuk ós jelentőségük szerint bűntett vagy vétségnek minősülnek, e mellett azonban a javaslat b) fejezetében több rendbeli kihágást is állapit meg. A büntetések kérdésében pedig a lehetőségig megtartja a Btk. rendszerét. Ezen általános elvek mellett a javaslat 1. §-ában meghatározza azt a kört, a melyre a büntetőjogi védelmet megadni kívánja, kiterjesztvén a védelmet a törvényhatósági képviselet által választandó bizottságok és választmányok alakítására is. Az 1913 : XIV. t.-cz. I. fejezetében nagyobb körülményességgel állapítja meg a választójogosultságot, erre több különböző tényezőnek befolyást enged, ezért és hogy ez az úgy is nagyobb hullámzást okozott törvény közmegnyugvásra legyen végrehajtható, a választási névjegyzék és a kihagyási jegyzék hitelességének biztosítására hatályos védelemre van szükség. Ez utóbbit tervezi a javaslat 2—5. §-aiban, a midőn nemcsak mindazokat, a kik a választók névjegyzékének összeállításánál ós a kihagyási jegyzék elkészítésénél hivatalosan közreműködnek, (összeíró küldöttség, központi választmány) szigorú büntetéssel, jelesül 2 évig terjedhető börtönnel is tiltja a visszaéléstől, de e mellett szigorú büntetést állapit meg minden más tettes ellen, a kik cselekményükkel vagy mulasztásukkal közrehatnak a választói névjegyzék meghamisítására. Egyben a 4. §-ban felsorolt büntetést kiterjeszti azokra is, a kik a virilis jegyzéket a 3. §-ban emiitett módon meghamisítják. Hatályosnak kell továbbá a védelemnek lenni a választói jog ellen leggyakrabban elkövetett támadásokkal szemben, jelesül a választói jog szabad gyakorlásának megakadályozására és jogosulatlan befolyásolására irányozott cselekmények ellenében is. Erőszak, fenyegetés, a választónak, hozzátartozójának tettel, becsületsértő rágalmazó nyilatkozattal való meghurczolása vag}^ ilyennel fenyegetése, jogtalan hátrány okozása, vagyon, kereset és előmenetelben, mind eszközei a támadásoknak, a melyek néha annál súlyosabban esnek latba, mert ezek testületek, csoportok nevében, megbízásából, vagy épen ezek által, felbujtók, vezetők ösztönzésére követtetnek el. Különböző szigorú büntetéstótelekkel védi tehát a törvény 6—8. §-aiban a választás szabadságát. A megvesztegetés, etetés-itatás ugyancsak támadás a választójog szabad gyakorlása ellen. A javaslat 9—10. §-aiban mind a kettőt, valamint ezeknek elfogadását szigorúan büntetni rendeli. Helyeselni kell továbbá a javaslatban foglalt amaz újítást, hogy hasonló előnyöknek a választó részéről történt kívánását ugyancsak bünteti, valamint helyeselni kell azt az újítást is, hogy a kapott vagyontárgyat a javaslat a község czóljaira alkalmazni rendeli. A Btk. a választónak nem nyújtott oltalmat a választáson tanúsított magatartása miatt őt támadó bosszúállókkal szemben. Nem büntette a vészhírt koholókat, álhireket terjesztőket, nem végre azokat, a kik a jelölt személyére, magánéletére vagy családi viszonyaira olyan czélzattal terjesztenek lekicsinylést vagy megalázást előidéző híreket, hogy ezzel a választás eredményét reá nézve kedvezőtlenül befolyásolják. Minderre oltalmat ad a javaslat