Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-669
669. szám. 395 12—14. §-aiban hat hónapig terjedhető fogház és megfelelő pénzbüntetés megállapításával. Már a Btk tilalmat állapit meg azok ellenében, a kik másnak neve alatt szavaznak vagy jelentkeznek szavazásra. Ezt a tilalmat a javaslat átveszi (15. §.) úgy azonban, hogy azt a megbizás nélkül szavazóra is kiterjeszti, a büntetés tételét pedig tekintettel a cselekmény nagyobb horderéjére, hat hónapig terjedő fogházra és 500 korona pénzbüntetésre felemeli. Ha már a fentebb emiitett cselekmény is a választás és szavazás meghamisításának jellegével bir, még súlyosabb ilyen természetű cselekmény a közreműködés arra, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg nem felelően álljon elő, vagy épen a szavazás vagy választás eredményének meghamisítása. A javaslat 16. §-a szigorú büntetéssel sújtja a cselekményeket, sőt a legutóbbi esetben, ha azt közhivatalnok követte el, öt évig terjedhető börtönt állapit meg. Végül hat hónapi fogházzal ós 1.000 korona pénzbüntetéssel sújtja már azt is, ha valaki reá bir ni törekszik a hivatott közegeket arra, hogy közreműködésüket megtagadva, a választás meg nem tárthatására hassanak. Bármilyen körültekintéssel állapitotta is meg az 1913 : XIV. t.-czikh 117—122. ós 127—129. §§-aiban a titkos szavazás módozatait, még is kell büntető intézkedésekkel gondoskodni arról, hogy a szándékosság, czólzatosság, erőszak, fenyegetés és csalárdság részéről intézhető támadásokkal szemben a szavazat titkossága biztositva legyen. Ebben az irányban intézkedik a javaslat 18. §-a midőn 500 korona pénzbüntetéssel sújtja már a szándékos tudomásszerzés tényét is, minősitett esetben pedig egy évig terjedhető fogházat ós 1.000 korona pénzbüntetést rendel. A javaslat 19—21. §£-aiban többrendbeli kihágást állapit meg, megvédeni kivánván a jelöltet, a képviselőt, ennek kisóretót, magánosok vagy a tömeg részéről történt rendszerint a politikai meggyőződés különbözőségének ürügye alatt elkövetett inzultusoktól és pedig úgy a választási előkészítő eljárás alatt, valamint a választás után a választókkal való közérdekű érintkezés alkalmával. Kihágást állapit meg a javaslat a választói helyiségben szavazás tartama alatt tartott beszédek miatt, e helyen ós ez alkalommal a választók reábeszélóséórt, abból indulva ki, hogy az ilyen fellépés a választói helyiségben szükséges nyugodt helyzetre zavarólag hat, esetleg nagyobb izgalmakat okozhat. E kihágások elbírálását a javaslat (24. §.) a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. Kötelezőleg kimondatni kivánja a javaslat bűntett vagy vétség esetéi >eu a szabadságvesztés büntetésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését esetleg a viselt hivatal vagy állás elvesztését. Arra tekintettel, hogy a közérdek nem kivánja azt, hogy politikai küzdelemből eredett, olykor már feledésbe is ment dolgok, hosszú idő múlván újra felkavartassanak, az eljárás meginditására a cselekmény természetének megfelelően, a választás befejezésétől vagy a cselekmény elkövetésétől számitott 30 napi határidőt enged. Az 1878 : V. t.-czikk VIII. fejezete a javaslatban gyökeresen átalakitva lévén, hatályát veszti. Viszont az 1899 : XV. t.-czikknek ide vágó rendelkezései, kivételével a változott 173. §-nak, érintetlenül maradnak. Mivel kivánatos, hogy az új törvény már az időszaki változásoknál érvényben legyen, eltérőleg az 1913 : XIV. t.-cz. 154. §-ban foglalt rendelkezéstől, a törvény életbeléptetését a kihirdetést követő 15 napra kivánja megállapitani. 50*
