Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.

Irományszámok - 1910-640

640. szám. 137 és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, vagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az épitési tőkéből kihasított külön rendeltetésű tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartó szerkezeteinak alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek szine kőzött — az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához ós a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest — áteresztőknél és kisebb hidaknál 0*15—1*0 méter, nagyobb hidaknál pedig legalább 1*0 méter nyilt magasság maradjon. A 15 méternél nagyobb össznyilású hidakon a sinek közötti pályarészen reczés vaslemezekből álló burkolat alkalmazandó. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás ós kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben, vagy a műszaki felülvizsgálatnál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási ós vódőművekkel látandók el. Külön megjegyeztetik, hogy a Dráva árterében haladó vonalrószen a töltések mindkét oldala, az árviz színét 0*50 méterrel meghaladó magasságig legalább 0-25 méter vastag és szabványos lábazattal biró kőburkolattal, vagy a töltés rézsűjén csömöszölt 10 czentiméter vastag betonlapokból álló burkolattal biztosítandó. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag ós károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályateygelben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, va

gy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá, avagy szükségessé, nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztök — és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszinig számított legalább 0'60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 20 méter nyilasig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti betoncsőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 10 méter, vasbetótes betonosöveknél azonban 0*75 méter magasság is megengedhető. A betoncsőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei kőből, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig beKarendi iromány. XLV. líhlO- 19t."». v 18