Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
367. szám. Ill Figyelemmel kell lenni szerintük arra is, hogy a gyermekeket a szülőktől elválasztani csak végső esetben szabad, mert a gyermek a legjobb védelmet rendszerint a szülői házban nyeri. A domicilio coatto intézménye mellett gyakran felvetik az állandó rendőri felügyelet szükségét. Napoleon, aki 1808-ban egy önmaga készítette szigorú rendelettel szállt síkra a csavargás erélyes elnyomása érdekében, úgy rendelkezett, hogy a csavargó a büntetés kiállása után mindaddig a kormány rendelkezése alatt áll (mise à la disposition du gouvernement), amig azt magatartása megokolttá teszi. Az 1830-as francia törvényhozás veszedelmesnek találta az egyéni szabadságra e rendelkezést s a helyett a rendőri felügyeletet rendelte el, amely azonban a szabadságra kedvezőbbnek nem igen bizonyult, de nélkülözte a Napoleon rendelkezésének javító, társadalmi életre nevelő természetét. Az 1885 május 27-iki (relegációs) törvény megszüntette az általános rendőri felügyeletet s célszerűbbnek találta a csavargónak egyes helységekből vagy egyes helyekről való kitiltását (interdiction de séjour). A »domicilio coatto« hátrányaiig az általános rendőri felügyelet zaklató s különösen rendkívül kiterjedt munkát igénylő természetére, de az »interdiction du séjourx egyoldalúságára tekintettel is célszerűbbnek látszik a dologházba utaltak feltételes szabadságra bocsátásának megfelelő s az eset körülményeinek individuális mérlegelésére is alkalmas szabályozása, amit a javaslat a 14. és következő §-okban keresztül is visz. 3. A külföldiekre nézve a javaslat 9. §-a az országból való kiutasítást engedi meg; ezen intézkedés szükségéről, jogosságáról s a külföldön való elterjedéséről már az általános indokolás szólott. 4 Úgy a kitiltás, mint a kiutasítás hatályossága érdekében áll a 9. §. utolsó bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a határozott időre szóló kitiltás és kiutasítás tartama egy évnél rövidebb nem lehet. A 10—12. §-hoz. 1. Az általános indokolásban részletesen kifejtett elvek alapján a dologházi őrizetre vonatkozó legfontosabb szabályokat a javaslat 10 —12. § ai határozzák meg. A javaslat 10 §*-a szerint a dologházba utalás határozatlan időre szól ; érvényesül tehát a modern tudományos áramlatokban mindinkább általános elismerésre jutó s amint az összehasonlitó jogi áttekintésből megállapíthatjuk, a külföldi törvényhozási munkálatokban is megvalósított az az elv, hogy az őrizet tartamát nem előzetesen a bíróság, hanem magának az elítéltnek a magatartása határozza meg. 2. A dologházi őrizettől megfelelő hatást csak úgy várhatunk, ha hoszszabb ideig tart; ezért kimondja a javaslat, hogy annak tartama egy évnél rövidebb nem lehet. Viszont a szabadságjogok figyelembe vétele azt kívánja, hogy az őrizet legmagasabb mértékét maga a törvény határozza meg ; ez a legmagasabb tartam a 10. §. szerint öt óv. Önként érthető azonban, hogy a dologházba utalás szükség esetében ismételten is, mindaddig helyt foghat, amig azt akár a közrend érdeke, akár az illető munkakerülő erkölcsi oltalma követeli.
