Főrendiházi irományok, 1910. XIV. kötet • 615-697. sz.
Irományszámok - 1910-637
1!2 637. szám. 3. A dologházi őrizetnek legalább egy évi és legfeljebb öt évi idejébe a javaslat szerint a dologházban végrehajtott fogházbüntetés tartamát (7. §. utolsó mondata) nem lehet beszámítani. E rendelkezést az a szempont indokolja, hogy a munkakerülő életmód mellett elkövetett büntettet vagy vétséget a megtorló igazságnak a Btk. szerint irányadó alapeszméje szerint szorosabb értelemben vett büntetéssel kell sújtani. Ezfc az általánosan elterjedt felfogást a javaslat érinteni, s ehhez képest sem a büntetéskiszabást mellőzni, sem a kiszabott büntetést a dologházi őrizetbe teljesen beolvasztani nem kívánja. A célszerűség követelményeit kielégíti a javaslat 7. § ának az a rendelkezése, hogy a kiszabott fogházbüntetés, bárha nem a szorosabb értelemben vett dologházi őrizet tartamában, de az ugyanannak végrehajtására szánt intézetben s a dologházi őrizethez hasonló módon hajtható végre. 4. Kívánatos lenne, ha dologházul kizárólag e célra állított s megfelelően berendezett külön intézetek szolgálnának. Minthogy azonban ma még pénzügyi okokból ily külön intézetek állítását egyelőre remélni nem lehet, a javaslat úgy rendelkezik, hogy az igazság ügyminiszter dologházul addig, amíg e célra megfelelő külön intézetek nem állíttatnak, valamely országos büntető intézetet, bírósági fogházat, valamely törvényhatóság vagy község által erre a célra felajánlott alkalmas épületet, vagy ily intézet vagy épület elkülönített részét jelöli ki. Az országos büntető intézetek száma az utóbbi években kettővel csökkent ugyan, mert a szamosújvári intézetből javítóintézet lett, a gyűjtőfogház pedig most már kizárólag fiatalkorúak, továbbá vizsgálati foglyok elhelyezésére szolgál. A megmaradó 5 fegyintézet befogadó képessége is, a kórházat nem számítva, alig 200 főveJ haladja meg a beutaltak átlagos létszámát, úgy hogy egy-egy intézetben csak 30—10 üres hely van. Ennyire pedig minden körülmények között szükség van. A szegedi kir. ker. börtön és a márianosztrai letartóztató intézet zsúfolt és mind a két intézetben rövid időn belől zárkaépületeket kell létesíteni. Ami azonban a törvényszéki fogházakat illeti, a helyzet a következő : Az ország összes törvényszéki fogházaiban együttvéve van 1.705 magánzárka és 1.266 közös hálóterem, mely utóbbiak együttvéve. 7.195 letartóztatottat fogadhatnak be Az összes befogadó képesség tehát 8.900 fő. Ezzel szemben ugyanezekben a fogházakban az összes létszám kitett az 1912. évben: az első évnegyedben 6.775 a második » ... - 5.890 a harmadik » 6.051 a negyedik • 7.202 főt. Ha tehát a maximális létszámot vesszük is alapul, még mindig körülbelül 2 000 hely áll a törvényszéki fogházakban rendelkezésre Kétségtelen, hogy a letartóztatottak egyes kategóriáinak megfelelő eltolásai útján ezt a 2 000 helyet az orsz;íg különböző részeiben mintegy 20—25 törvényszéki fogházra koncentrálhatjuk és ezeket a fogházakat dologházakul kijelölhetjük. Ezek szerint a törvény életbelépésének, amennyiben nem külön állítandó dologházakról van szó, semmi akadálya nincs. 5. A dologházi őrizet természetéből és rendeltetéséből következik a törvény 12. §-ának az a rendelkezése, hogy a dologházba utáltakat munkával kell foglalkoztatni és rendes életmódhoz kell szoktatni. Egyebekben a dologházak szervezetének és rendtartásának szabályozását a törvény az igazságügy miniszterre bízza.
