Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
88 • 587. szám. A bűnvádi eljárás szabályai azokban az államokban, amelyekben a fiatalkorút »vétkező.-nek s nem bűntettesnek tekintik, a fiatalkorúak ügyeiben nem nyernek alkalmazást, úgy hogy a bíróságot diszkrecionárius eljárásában csak az a megfontolás vezérli, hogy mily intézkedés szolgálja legjobban a gyermek érdekeit. Legcélszerűbbnek találták, hogy a tárgyalás teljesen alaktalan legyen, úgy hogy a bíró és a gyermek közt mielőbb benső, barátságos viszony létesülhessen. E végből tizenegy állam törvénye azt rendeli, hogy a bíróság »sommás úton« (a summary jurisdiction szerint) járjon el. Utah államban a gyermekbíróságra jellemzőnek tartják, hogy »méltányossági igazságszolgáltatást« gyakorol és az eljárásnak azt a módját alkalmazhatja, amely az adott esetben az igazság kiderítésére a legmegfelelőbb. Az állami ügyészség a tárgyaláson nem vehet részt, sőt rendszerint védő sincs jelen, noha egyes államok törvényei feljogosítják a fiatalkorút vagy hozzátartozóját, hogy védő kirendelését kérhesse. A fiatalkorú vallomásra szorítható, a tanuk távollétében is kihallgathatok. Ha a fiatalkorú bűnösnek vallja magát (pleading guilty), a tanuk kihallgatása mellőzhető. Ezzel a törvénnyel ellentétben New-Jersey és New-York törvényei a lehetőség szerint a bűnvádi perrendtartás szabályainak alkalmazását rendelik, mig Michigan államban a rendes eljárást kell alkalmazni, ha a fiatalkorú bűntett (felony) vádja alatt áll. Esküdtbíróság fiatalkorúak ügyeiben nem Ítélkezik ugyan, de 15 államban a fiatalkorú egy hat tagú esküdtszék alkalmazását kérheti, vagy a bíró, ha célszerűnek találja, az esküdtek közreműködését maga is elrendelheti. Erre az is okul szolgál, ho^y a szülőt illetvén a gyermek keresete, a bíróságnak a gyermek felett hozott határozata a felnőttek vagyoni jogát is érinti. Fontos szerep jut az eljárásban a pártfogó tisztviselőnek, akinek működése a gyermekbíróság intézményének úgyszólván gerince. Rendszerint a pártfogó tisztviselők egy vezető (chief probation officer) alatt állanak s a, törekvés mindenütt arra irányul, hogy pártfogó tisztviselők kellő számban lássák el a reájuk váró munkát. így a chicago-i gyermek bíróság mellett kezdetben csak néhány pártfogó működött, de számuk már 1008-ban 74-re emelkedett. A pártfogó tisztviselők működési körét kerületenkint, egyesekét nyelvismereteik vagy faji hozzátartozóságuk alapján a főpártfogó tisztviselő állapítja meg, aki egyszersmind a gyermekbíróságnál megindított ügyeket, köztük kiosztja és tevékenységüket ellenőrzi. A főpártfogó tisztviselőt legtöbb államban a fiatalkorúak bírája nevezi ki, némely államban a jótékonysági osztákv, másokban a rendőri ügyosztály. Ugyancsak a bíróság nevezi ki az alárendelt pártfogó tisztviselőket, Rhode Tslandban ellenben a főpártfogó. Öt államban a pártfogó tisztviselők közpénztárból nem részesülnek díjazásban, nyolc államban a törvény csak a fizetés maximumát állapítja meg. Néhol a törvény, más államokban a bíróság állapítja meg a pártfogó tisztviselők számát. Legtöbb államban részint fizetett, részint önkéntes pártfogók látják el e tisztséget. A pártfogó tisztviselő személyében rejlik az összekötő kapocs a gyermekbíróság állami és társadalmi munkája közt. Ennek megfelelően a pártfogó a hatóságnak közhivatalnoki jelleggel bíró szerve ugyan, de nem rendőrtisztviselő s tevékenysége a társadalom közreműködését fejezi ki a gyermekbíró munkájában. Pártfogó tisztviselőkül nőket is alkalmaznak, bár az egyes államokban különböző arányban. így Massachusetts-ben 1904-ben 83 pártfogó tisztviselő közül 4 volt nő, Chicagóban felerészük, Philadelphiában pedig, majdnem kizárólag nők látják el a pártfogói tisztet.
