Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

82 587. szám. az északamerikai jogfejlődés elénk tár; lehetővé kell tenni, hogy a sürgős intézkedéseket a fiatalkorúak birája a bűncselekményt el nem követő, de erkölcsi züllésnek indult gyermekekkel és fiatalkorúakkal szemben is meg­tehesse. Másfelől fel kell őt jogosítani, hogy minden eléje tartozó gyermek és fiatalkorú érdekében ideiglenes hatállyal addig is megfelelő intézkedéseket tehessen, amíg véghatározatát meghozhatja. Végül módot kell nyújtani arra, hogy ez a bíróság a gyermekeket és a fiatalkorúakat szüleik és gondviselőik visszaélései ellen is megoltalmazza. E tekintetben nem lesz kielégítő a jelen törvényjavaslatban tervezett néhány jogszabály, hanem ki kell majd egészíteni az anyagi büntetőjogot is, és bűn­cselekménynek nyilvánítani a szülők és gondviselők számos'oly visszaélését, amely mai jogszabályaink szerint büntetés alá még nem vonható. Mindezen feladatok elvégzése emberek teljes munkaerejét követeli meg. A bíró, akire e feladat megoldása vár, köteles lesz a hozzá beosztott párt­fogó tisztviselővel és a társadalom patronage szervezeteivel karöltve meg­ismerni a gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi veszélyeit, elzüllósüknek általános előidéző tényezőit és kriminalitásukat a maga egész kiterjedésében, azon a területen, amelyre joghatóságuk kiterjed. Köteles lesz figyelemmel kisérni határozatainak végrehajtását, állandó érintkezés útján figyelemmel kísérni az elrendelt nevelő eszközök hatását. Csak így remélhető, hogy a rábízott feladatokat nemcsak forma szerint oldja meg, hanem hogy működése kedvezően fog kihatni annak a városnak vagy vidéknek egész erkölcsi életére, amelyen működik. Az egyéni hajlandóságon, kötelessógtudáson ós jogászi készültségen kívül e cél elérésére a fiatalkorúak birajának társadalomtudományi, pedagógiai és psychológiai ismeretekkel is rendelkeznie kell s jól kell ismernie mindazokat az intézményeket is, amelyeket feladatának megoldásánál igénybe vehet. Ezt a célt a bírói kar tagjainak továbbképzése, s nevezetesen a fiatalkorúak bíráinak kiképzése végett az egész anyagot felölelő tanfolyam rendezésével lesz szükséges előmozdítani. IV. A fiatalkorúak bíróságaira és a fiatalkorúak bűnügyeiben köve­tendő eljárásra vonatkozó külföldi törvényhozás. A felvetett kérdések megoldásában a magyar törvényhozás előtt immár számos külföldi példa áll. Amint az anyagi jogszabályok előbb vázolt átalakulása több évtizedre terjedő fejlődés eredménye volt, amelyben a magyar törvényhozást az Észak-Amerikában és részben az Angliában szerzett tapasztalatok irányították, úgy a szervezeti és eljárási kérdések tekintetében is már nemcsak készülő törvényjavaslatokra és megalkotott törvényekre, hanem hosszabb időn keresz­tül gyűjtött gyakorlati tapasztalatokra is támaszkodhatunk. A külföldi jogfejlődést és a külföldi törvényhozások mai állását a főbb államokban a következő ismertetés tünteti íel: I. Észak-Amerika. Hogy a gyermekbíróság gondolata az észak-amerikai Egyesült-Államokban keletkezett, az több körülmény együttműködésében leli magyarázatát. Ezek közt első helyen áll az angol-amerikai jogra jellemző kapcsolat a bírói és a gyámi ügykör között. Alapját találja ez az összefüggés az angol Chancery Court kétszázados gyakorlata alatt kifejlődött gondolatban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents