Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

587. szám. 78 2-ik melléklet a 587. számú irományhoz. Indokolás a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő, eljárásról szóló törvényjavaslathoz. i. Általános indokolás. I. A fiatalkorúak büntetőjogának átalakulása s mai állása. A bün tetőjognak azt a rendszerét, amely az előző korszakok embertelen és önkényes jogszolgáltatásával szemben a természetjogi irók tanai és különösen a • XVIII. század bölcsészeti irodalma nyomán a forradalom izzó tüzében kiépült s a francia törvényhozáson keresztül a XIX. század folyamán az egész művelt világon uralkodóvá lett, az utolsó négy évtizedben heves támadások érték és alapjában megrendítették. A bűncselekmények számának emelkedése s a társadalom egyes rétegeiben sok helyt mutatkozó erkölcsi züllés a bűntettes osztályokra és a fennálló büntetőjogi rendszerek bírálatára terelte a gondolkozók figyelmét. Egyfelől kiváló orvosok és természettudósok, másfelől a társadalmi élet bú várai beigazolták, hogy a bűncselekmény nem vizsgálható csupán egyoldalúan a jog szempontjából, hanem azt mint társadalomólettani jelenséget is szemügyre kell venni. E jelenséget csak a társadalom életével s a bűntettes egyéniségével való összefüggésében lehet jól megérteni, megfelelően értékelni s ellene csak a környezetben és az egyéniségben rejlő előmozditó tényezőinek elnyomásával lehet sikeresen megküzdeni. Az új tanok hirdetői mélyen bevilágítottak a társadalmi élet mélységeibe s rámutattak azokra a nagy különbségekre is, amelyek a bűntettesek egyes osztályai s az ezen osztályokba tartozó egyes bűntettesek közt felismerhetők. Az évtizedeken át folytatott kutatások és vizsgálódások eredményei mellett nem állhatott meg továbbra is változatlanul a régi bűntetőjog, amely az emberiesség és az egyéni szabadság védelme szempontjából nagy haladást jelentett ugyan az előző korszakok jogrendszereivel szemben, de amely a bűncselekményben valamely önmagában megítélhető önkényes gonoszságot Főrendi iromány. XÍU. lí)10—lí)lu. > 10