Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-586
42 586. szám. foglaltatik, mely a tanitói állások rendszeresítésére vonatkozik, azért jelen szakasz első bekezdésében az 1868. évi XXXVIII., az 1875. évi XXXII. és az 1907. évi XXVII. törvényczikkekkel összhangban újólag ki kellett mondani, hogy a községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál önálló tanitói teendők ellátására csak rendes tanitói állások rendszeresithetők és ezek, üresedés esetén legkésőbb félév alatt, érvényes tanitói oklevéllel biró egyénekkel véglegesen betöltendők. Erre való tekintetből és mert ezen kérdés eddig egységes és törvényes szabályozást még nem nyert, a második bekezdésben meg kellett állapitani, hogy kik tekintendők véglegesen alkalmazott rendes tanitóknak. A segódtanitó alkalmazására vonatkozó rendelkezések általában nem ujak, ehhez hasonló határozmányok vannak az 1868. évi XXXVIII. ós 1907. évi XXVII törvc'nyczikkekben is. Az a rendelkezés, hogy segédtanítói teendőket nemcsak érvényes tanitói oklevéllel biró egyén, hanem tanítójelölt is láthat el, azért vétetett fel, mert egyes helyeken ideiglenes alkalmazásra okleveles tanitók nem vállalkoznak, és mivel az iskolafenntartóknak az e tekintetben eddig is fennálló szabad ságát korlátozni nem kivántam. Azonban minden félreértés kikerülése végett ki kell jelentenem, hogy tanítójelölt alatt csak oly egyén érthető, s ennek következtében segédtanítóul csak oly tanítójelölt alkalmazható, aki a törvénylen meghatározott tanitóképezdei tanfolyamot sikerrel befejezte s csak tanitói oklevelet nem szerzett még. Az 5. kikezdésnek azon rendelkezése, mely szerint a vallás- és közoktatásügyi minister előzetes engedélye alapján segédtanító egy évnél hoszszabb ideig is alkalmazható, módot akar nyújtani arra, hogy oly helyeken, a hol okleveles tanítókban esetleg hiány mutatkozik, a tanítás folytonosságát ily módon lehessen biztosítani. A 3 §-hoz: A tanítónak szolgálati viszonyából folyó és iskolafentartóval szemben fennálló igényét szabatosan kellett meghatározni; és minthogy az J907. évi XXVII. t.-cz. a fizetéseket alapfizetés- és ötödéves korpótlékok alapján ren-, dezi, új javaslatomban pedig ezt az alapot elejtem, szükségképen fel kellett vennem a jelen szakasz utolsó rendelkezését, a mely kimondja, hogy az ezen tövényben megállapított fizetés, az 1907. évi XXVII. t.-cz. által szabályozott alapfizetés és korpótlókok helyébe lep. A 4. §-hoz: Az 1907. évi XXVII. t.-cz. 2. §-a a tanítókat állomáshelyük szerint' három fizetési csoportba osztja és az alapfizetéseket az egyes fizetési csoportokban, eltérőleg: 1000, 1100 ós 1.200 koronában állapítja meg. Ámbár kétségtelen, hogy kisebb községekben a megélhetési viszonyok általában kevésbé terhesek, mint nagy városokban, mégis, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hog}^ a városban alkalmazott tanitók gyermekeiket otthon taníttathatják, mig a falun működő tanító, gyermekeit idegenben kénytelen iskoláztatni, — a mi tetemes költséggel jár — még sem mutatkozik indokoltnak a tanitók fizetéseit állomáshelyük szerint különböző mértékben megállapítani.
