Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-586
58G. szám. 43 Ezért, és mert a fentebb hivatkozott törvényes rendelkezés még inkább növelte a kisebb helyeken és elszigeteltebben működő tanítók azon törekvéseit, hogy nagyobb és könnyebben megközelíthető állomáshelyekre kerüljenek, a mi az ezen törekvéssel járó gyakori tanitóváltozás folytán az iskola nevelő hatását, szellemét és a tanítás sikerét igen kedvezőtlenül befolyásolja : ezen szakasz első kikezdése a fizetést, mely a személyhez kötött illetmény jellegével bir, és mely a nyugdíj összeg megállapításának is alapjául szolgál, a tanitóság által hangoztatott kivánsághoz képest, az állomáshelyre való tekintet nélkül, egységesen szabályozza. A fizetések általános pénzügyi hatását, indokolásom általános részében már méltattam és igy e helyütt, csak a kezdő javadalmazásra és a férfi- és nőtanitó közötti eltérésre szükséges kiterjeszkednem. A kezdő-javadalmazás a mi viszonyaink között nemcsak kielégítőnek, hanem kedvezőnek mondható, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tanitó már 19—20 éves korában kezdheti meg szolgálatát és hogy a közszolgálat egyéb ágazataiban alkalmazott tisztviselők, rendszerint csak 23—24 éves korban, gyakornoki minőségben kezdik és sokszor éveken át folytatják szolgálatukat minden díjazás nélkül; vagy ha díjazásban részesülnek is, úgy az, a menynyiben egyetemet végzettek, évi 1.000, a mennyiben középiskolát végzettek, tehát a tanítóéval egyenlőnek vett minősítéssel birnak, 800 koronában van megállapítva. A férfi- és nőtanitó fizetése között csekély mérvű eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy: a) kezdőjavadalmazásban a férfitanitó kettő, a nőtanitó pedig 4 évig marad ; b) az I-ső fizetési osztály 2. fokozatában a férfitanitó 2.900 K, a nőtanitó 2 8C0 K, I-ső fokozatába pedig a férfitanitó 3.200 K, a nőtanitó 3.000 korona fizetést élvez. Ez az eltérés távolról sem minősíthető a női munka lebecsülésének, hanem annak tulajdonitható, hogy a férfitanitónak, mint családfentartónak is nagyobb mérvű szükségletek kielégítéséről kell gondoskodnia és hogy két évvel idősebb korában juthat csak állásba mint a nőtanitó. Mig ugyanis a nőtanitó már 18-ik, addig a férfitanitó csak 19-ik életévének betöltése után szerezheti meg a tanitói oklevelet és ezen felül a férfitanitónak még egy évi tényleges katonai szolgálatot is kell teljesítenie. Az állami és nem állami tanítók lakáspénzei között mutatkozó különbség, az iskolafentartók anyagi helyzetében leli magyarázatát, hogy a lakáspénzt ezek saját anyagi forrásaiból kénytelenek fedezni. Tekintettel azonban arra, hogy a nem állami elemi népiskolai tanítók nagy része természetben nyújtott lakást élvez és mivel az iskolaföntartók több helyen a megállapított minimális lakpénznél nagyobbat biztositanak, ez a lakbérleti különbség aránylag csak kevés tanítót (tanítónőt) érint anyagilag. 5- § Ezen fizetési rendszer lényegéből folyik, amint az 1893. évi IV. törvényczikkben szabályozott és minden más hasonló fizetési rendszerben is tényleg érvényesül, hogy a magasabb fizetésbe jutásnak két módját különböztessük meg. Abban az esetben, ha az összes magasabb iizetósek élvezetébe kizáró^ a £* a szolgálati időn alapuló automatikus előlépés útján lehetne jutni, semmi 6*
