Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-586
586. szám. 35 2*ik melléklet az 580. számú irományhoz. Indokolás „a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Midőn a vallás- és közoktatásügyi tárcza vezetését átvettem, nyilvánvaló lett előttem, hogy ha meg akarom valósítani azt a nagyfontosságú czélt, hogy Magyarország minden iskolájában egységes, erős ifjú nemzedéket e s öntudatos honpolgárokat neveljünk s őket az életre megfelelőleg előkészítsük : akkor feltótlenül meg kell követelni, hogy az iskola éltető elemét, a tanítóságot is, egységes szellem és érzés, egy közös eszme felé való törekvés és hazafias kötelességérzés hassa át. E követelmény első és elengedhetetlen föltételének pedig azt vélem, hogy az összes tanszemélyzet anyagi ellátása, viszonyaiknak megfelelővé és végeredményében egységessé tótessék. Erre való törekvésemben azonban nehézségekre találtam a tanítói illetményeket megállapító fennálló törvényeinkben. Mert ezek mindegyikében a törvényhozás eddigelé, a nem állami tanitók illetményeinek mindig csak a Minimumát határozta meg, és az iskolafenntartóknak szabadságában hagyta, hogy e minimumon felül a tanitók fizetését maguk szabják meg; a nem állami tanitók illetményeinél — sőt az 1907 : XXVI. törvónyczikk hatálybateptéig pedig, emellett még az állami tanítóknál is, az alapfizetés ós korpótlékrendszer uralkodott. Nevezetesen az 1868 : XXXVIII. törvónyczikk 140. §-a kimondotta, no gy a tanitó fizetését a helyi viszonyok szerint az iskolaszék állapitja £gyan meg, azonban tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kívül az elemi népiskolai rendes tanitó fizetése nem lehet kevesebb évi b °0 koronánál. Az 1893. évi XXVI. törvónyczikk 600, illetve 800 korona fizetésmini11 ^ mot > és öt óvenkint, összesen hatszor esedékes 100—100 koronás korPótlékot állapított meg. 5«
