Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-586

36 586. szám. Az 1907. XXVII. törvényczikk rendelkezése szerint pedig a tanítót az állomás helyekre való tekintettel 1.000, 1.100 és 12000 koronás alapfizetés s ezen felül öt évenkint esedékes, hat korpótlék illeti meg. Az I., II., V. és VI. korpótlék évi 200—200, a III. ós IV'. pedig évi 100—100 koronát tesz ki Az egységes fizetés elvének meg valósithatása szempontjából tehát oly megoldást kellett keresnem, a mely nemcsak az illetményeket, hanem a rend­szert is oly módon változtassa meg, hogy az alapfizetés ós korpótlók közötti különbség megszűnjék, az alapfizetés és korpótlék helyébe pedig az uj fize­tés lépjen. Ezt a megoldást szolgálja a jelen törvényjavaslat, a mely tulajdonkópen az 1907. XXVII. törvényczikknek novelláris megváltoztatása, s a mely az idézett törvénynek a nemzeti népoktatást biztosifcó részét érintetlenül hagyja, s annak csupán az illetményeket szabályozó rendelkezéseit módositja. A jelen törvényjavaslat egyik sarkpontja tehát, hogy megszünteti az alapfizetés és korpótlék kombinalt rendszerét, és a tanitói illetmények meg­állapításánál, az állami tanítókéhoz, illetve állami tisztviselők illetmény­megállapításához hasonlóan, az 1893. évi IV. törvónyczikkben megállapí­tott illetményrendszert alkalmazza, fizetési osztályokkal ós fizetési fokoza­tokkal. Ily módon, vagyis az egységes fizetési elv megállapítása folytán szün­tethettem meg kitűzött czélomhoz képest az állami ós nem állami tanitók fizetésének rendszere között levő különbséget és csak ezzel a rendszerrel vált lehetővé az, hogy az állami és nem állami tanitók kezdő és végső fizetése egyenlő legyen. Nevezetesen, amíg ;iz 1907. XXVI. és XXVII. törvény ­czikkek alapján elérhető végső fizetések között 400 korona különbség van, addig a javaslat a végső fizetést az állami és nem állami tanítóknál egy­aránt 3.200, a tanítónőknél pedig 3.000 koronában állapítja meg. Az állami és a községi ós hitfelekezeti tanitók fizetése között csak annyi eltérés marad jelen javaslatom szerint, hogy a harmadik fizetési osztályban a köz­ségi és hitfelekezeti tanitók, nem úgy, mint az állami tanitók 4—4, éven­kint, hanem 5—5 évenkint lépnek a magasabb fizetési fokozatba; és ehhez képest a II. fizetési osztályba csak a III. fizetési osztályban eltöltött 16 évi szolgálati idő leheltével, tehát három évvel később léptethetők elő, az államiakhoz képest. Ennek a rendelkezésnek hatását mutatja az alábbi összehasonlító kimu­tatás, mely az állami ós nem állami elemi népiskolai tanitók és tanítónők fizetési osztályait, fokozatait és az ezekkel kapcsolatos fizetési összegeket a szolgálati évekhez viszonyítva tünteti fel.

Next

/
Thumbnails
Contents