Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.

Irományszámok - 1910-587

144 587. szám. II. Az eljárás befejezése 1. Az eljárás befejezése alakszerű tárgyalás nélkül. A 22—23. §-ókho\ Fiatalkorúak bűnügyeiben a terhelt szereplésével, esetleg izgalmakkal járó alakszerű tárgyalásnak a megtartása némileg ellenkezik azzal a nevelő alapgondolattal, amelyet az eljárás szolgál. Ha tehát a bíró már az előkészítő eljárásból teljesen kimerítő képet nyert a fiatalkorúról és az ennek érdekében álló intézkedésről, ezenfelül pedig eleve tisztában van azzal, hogy az adott esetben a bűnösség megállapítása és büntetés alkalmazása nem mutatkozik kívánatosnak, célszerűnek látszik, hogy a fiatalkorúak bírósága az eljárást alakszerű tárgyalás nélkül végzés alakjában hozott véghatáro zattal befejezhesse. Azok a nevelő jellegű intézkedések, amelyeket a fiatalkorúak bírósága a javaslat szerint az ügyész és a fiatalkorú meghallgatása után elrendelhet, a Bn. 16. §-a szerint abban állhatnak, hogy a fiatalkorút ennek törvényes képviselője, hozzátartozója, vagy más alkalmas egyén házi felügyelet alatt tartsa, hogy a fiatalkorú házi, vagy iskolai fenyítésben részesüljön, de szükség esetében a fiatalkorúnak javítónevelése is elrendelhető. Ily nevelő intézkedésnek kellett tekinteni a próbára bocsátást is, amely mint természeténél fogva ideiglenes jellegű határozat, alakszerű tárgyalás megtartását nem igényli. Hogy a fiatalkorúak bírósága által tárgyalás nélkül alkalmazott nevelő intézkedés az eljárás megszüntetésében is állhat, ha a büntetendő cselekmény elenyészően csekély súlyú, az önként következik az ügyész nek ugyané feltétellel biztosított vádképviselet megtagadási vagy vádelejtési jogából. Önként érthető s a bíró e rendeltetési jogának külön kiemelése azért szükséges, mert az eljárás megszüntetése ebben az esetben nem a vád hiányának a következménye, hanem nevelő intézkedés, tehát anyagi jogi természetű rendelkezés, amelyet a bíró még vád emelésével szemben is megtehet. Új nevelő intézkedést állapított meg a javaslat (3. pont) a nappali őrizetben-tartassál, amelyet a fiatalkorúak bírósága 3 órától 12 óráig terjedhető időre az élelmezés korlátozásával, vagy elvonásával rendelhet el és a bíróságnak valamely alkalmas helyiségében hajtat végre. Ily őrizetbentartás elrendelése, amely főleg oly fiatalkorúaknál, akiknél az iskolai elzárás nem íoganatosítha/ó, mert már nem járnak iskolába, ennek pótlására alkalmas növelő eszköznek mutatkozik, különösen azokban az enyhébb esetekben lesz helyén való, amelyekben nyomatékosabb intelemmel a nevelő cél elérhető, más intézkedés pedig vagy túlenyhe vagy túlszigorú lenne, vagy egyéb okból nem alkalmazható, önként érthető, hogy ez az intézkedés csak ott lesz alkalmazható, ahol a bíróság helyisége annak végrehajtására alkalmas. A Bn ban megállapított nevelő intézkedéseknek ily kiegészítése megfelel a Bn. alapgondolatának, amely a fiatalkorúak ügyeiben az egyéniesítés lehető legteljesebb érvényesülését követeli meg Abban az esetben, ha a javító-nevelés, vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt álló fiatalkorú ellen csekély súlyú vétség, vagy kihágás miatt kell határozatot hozni, a javaslat (23. §.) lehetővé teszi, hogy a fiatalkorúak bírósága tárgyalás mellőzésével e cselekmény miatt öly fegyelmi fenyíték alkalmazását rendelje el, amelyet az intézet szabályai megengednek, Ez a rendelkezés nemcsak megfelel a jogrendszerünkben már elfogadott hasonló szabálynak (1880. évi XXXVII. t.-c. 37. §.), hanem egyszersmind logikai következménye a fiatalkorúak eljárásában uralkodó nevelő gondolat-