Főrendiházi irományok, 1910. XIII. kötet • 585-614. sz.
Irományszámok - 1910-587
122 587. szám. korúak bírái működtek. (46. §.) Az osztrák javaslat tehát a fiatalkorúak külön bíróságainak felállítását fokozatosan tervezi, abban az arányban, amelyben a felállításnak szüksége és lehetősége megállapítása nyer. Ellenben ott is, ahol a fiatalkorúak külön bírósága még szervezve nincs, az 1908. évi október hó 21-én kelt J. M. rendeletben megkezdett módon arra törekszik az igazságügyi igazgatás, hogy a fiatalkorúak ügyeiben a gyánibírák járjanak el. Azok az eljárási szabályok, amelyeket a javaslat felállít, nemcsak a fiatalkorúak külön bíróságainak szólnak, hanem a fiatalkorúak bűnügyeiben ítélkező rendes bíróságoknak is. Az előkészítő eljárásban a javaslat szerint (26—27. §.) gondot kell fordítani a fiatalkorú környezetének és előéletének felderítésére. Erre a célra szolgálnak a bizalmi személyek (9. §.) ós a gyermekvédő egyesületeknek a bíróság ált'ü igénybe vehető tagjai, de a bírónak kötelessége azoknak az adatoknál« a kinyomozása is, amelyek a gyámhatósági intézkedések megtételéhez szükségesek. Nagyfontosságúak a vizsgálati fogságra vonatkozó rendelkezések (48. §.) is. Alapelvül szolgál e tekintetben, hogy a fiatalkorú vizsgálati foglyokat a többi vizsgálati foglyoktól el kell különíteni és szükség esetében magánelzárásba kell helyezni. De a bíróság belátásától függ, hogy a fiatalkorát vizsgálati fogság helyett azon intézetek egyikében tartassa őrizetben, amelyeket az igazságügyminiszter erre a célra kijelöl. A fiatalkorúak bűnügyeiben tartott főtárgyai ásókról a javaslat akkép rendelkezik, hogy azokat olykép kell kitűzni és megtartani, hogy a fiatalkorú felnőtt vádlottakkal ne érintkezzék (29. §.). A tárgyaláson a nyilvánosság ex lege (28. §.) ki van zárva s azon csak a fiatalkorúnak törvényes képviselői, munkaadója, tanítója, lelkésze ós a bizalmi férfiak, valamint a gyermekvédelemmel foglalkozó s a bíróság által erre feljogosított személyek lehetnek jelen. Még az ítélethirdetés is a nyilvánosság kizárásává történhetik, ha a nyilvánosság a vádlott javulását A T agy későbbi megélhetését veszélyeztetné. Törvényszéki ügyekben a fiatalkorú részére, akinek választott védője nincs, mindig védőt kell kirendelni, járásbírósági ügyekben csak akkor, ha a törvényes képviselő érdekelt vagy ha a kirendelés fontos okból szükséges vagy célszerű (30 §.) A törvényes képviselő jogkörét az urakháza javaslata (31—34 §§.) ugyanúgy szabályozza, mint az eredeti kormányjavaslat. Kiemeli a javaslat (35. §.), hogy a feltételes elítélést megállapító ítélet kihirdetésekor a feltételek meg nem tartásának következményeire a fiatalkorút nyomatékosan figyelmeztetni kell. Ha az ítélet javítónevelést állapít meg, azt a fiatalkorú szülőivel vagy gyámjával közölni kell, ha ezek az ítélethirdetéskor jelen nem voltak (36. §.). Perorvoslattal a javítónevelóst rendelő ítélet ellen a szülő vagy a gyám élhet, ha ezek nem fellebbeznek : a \ ádló. A vádlót akkor is fellebbezési jog illeti, ha a bűnösséget megállapító ítélet oly esetben, amidőn a törvény által a cselekményre szabott büntetés minimuma 3 hónapnál nem rövidebb, csak javítónevelést rendel el (37. §.). Vádlott javára fellebbezés csak akkor használható, ha a bíróság nem élt az enyhítés vagy feltételes elengedés jogával, a vádlott terhére csak akkor, ha a bíróság e joggal ólt (38. §.). A fellebbezésnek a javaslat szerint megengedett eseteiben a fellebbezési bíróság tárgyalás kitűzése nélkül dönt, de előzetesen a szükséges adatokat beszerezheti. Látnivaló az 1911. osztrák javaslatnak most ismertetett rendelkezéseiből, hogy a fiatalkorúak eljárásának tervbe vett szabályai lehetőleg simulnak
