Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-435

524 495. szám. Ezen az Erzsébetfalva és Kispest közé beékelt és a községekkel egészen összefüggő területen a középületeken kivül mintegy 906 munkásház ópitése van tervben, körülbelül 4032 lakással. Az 1911. óv őszéig 1881 lakást magában foglaló 433 ház már fel is épült s ezzel a szóban levő községek lakossága már megközeliti az 50.000 lelket. Igen kívánatos, hogy e nagyszámú, a székesfőváros területén kivül lakó, de legnagyobbrészt a székesfőváros területén dolgozó munkások egységes rendőri hatóság alá tartozzanak s hogy a szóbanlevő telepnek ós környékének közbiztonsága czéltudatos rendőri szolgálat utján kellőképen biztosittassék. Ezek az okok indítottak e törvényjavaslat beterjesztésére, a melynek részleteire nézve még a következőket van szerencsém megjegyezni: Az 1. §. a székesfővárosi államrendőrség hatáskörét Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőiincz községek egész bel- ós külterületére terjeszti ki, tehát mindazokra a telepekre (Lóny

ai-telep, Kossuthfalva stb.) ós egyél) lakott helyekre is, a melyek a nevezett községek határában, épen a székesfőváros közelsége következtében nagyobb számmal vannak ós folyvást keletkeznek. A 2. §-ban foglalt rendelkezés, mely a székesfővárosi államrendőrséget mindazokra a kihágásokra nézve, a melyekben Budapesten bíráskodik, a kérdéses területre nézve is felruházza a rendőri büntető bíráskodás jogával, természetes következménye az 1. §-ban törtónt hatáskör-kiterjesztésnek. Ép ugy természetes, hogy a székesfővárosi államrendőrségnek ugyanazon fórumai is bíráskodjanak, mint a székesfővárosban. Azokban a közigazgatási útra tartozó kihágási ügyekben, a melyek nem mennek át a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe, ezentúl is a vármegyékben általában eljáró kihágási fórumok fognak bíráskodni. A 3. §. két kerületi kapitányság szervezését veszi tervbe a szóbanlevő községek rendőri szolgálatának ellátására. Egy kapitányság nem biztosithatná a szolgálat kielégítő ellátását, főként azért, mert nagyrészt szétszórtan épített uj telepekről van szó, továbbá, mert lakosságuk egy része rendes foglalkozás nélkül levő napszámosokból, munkerülőkből és a székesfővárosból kitiltott elemekből áll, s mert ezenfelül Erzsébetfalva ós Kispest községeknek egymással sem vasúti, sem egyéb kielégítő összeköttetésük nincs, sőt még megfelelő ut sem köti őket össze, a mi jóformán lehetetlenné teszi, hogy egy kapitányság mollett kellően ellenőrizhető, pontos őrszolgálat legyen berendezhető. Költség tekintetében pedig a második kapitányság szervezése nem jelent túlságos többletet, mert a terület, melyre a hatáskör kiterjesztetik, egy kapitányság felállítása esetében is ugyanaz maradna, a tiszti és a legénysógi létszám tehát akkor is csak kevéssel volna alacsonyabbra szabható, ha kettő helyett csupán egy kapitányság szerveztetnék. A 4. §. rendelkezése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósága számára tartja fenn mindazon teendők ellátását, a melyeket Budapesten az 1881 : XXI. t.-cz. (különösen ennek 4., 7., 56., stb. §-ai) értelmében a székesfőváros tör vény hatósága intéz. Ez a §. — mint ez az esetek teljes hasonlóságánál fogva természetes — lényegében azonos a székesfővárosi államrendőrség hatáskörét Újpestre ós Rákospalotára kiterjesztő 1889 : XLVI. t.-cz. 3. §-ának erre a kérdésre vonatkozó rendelkezésével. Az 5. §-ban foglalt rendelkezést az a körülmény teszi szükségessé, hogy az 1881 : XXI. t.-cz. 5. §-ában, mely a székesfővárosi rendőrség működésének jogalapját meghatározza, c) pont alatt a főváros törvényhatóságának szabály-