Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-435

4S5. szám. 525 rendeleteit is emliti. Szükséges tehát kimondani, hogy a szóbanlevő községekben, a, melyek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén feküsznek, a vármegye Szabályrendeletei lépnek a székesfőváros szabályrendeletei helyébe és alkotják jogalapját — a törvényeken és kormányrendeleteken kivül — az államrendőrség működésének. Arról, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének az 1886 : XXI. és az 1879 : XL.t.czikken alapuló szabályrendelet alkotási joga a jövőben is érintetlen marad, ezek után külön intézkedni szükségtelennek mutatkozik. A 6. §. a rendőri szervezetek gyökeres átaiakitása által okvetlenül megkivánt átdolgozását rendeli el azoknak a vármegyei és községi szabályrendeleteknek, a melyek a szóbanlóvő községek rendőri szervezetére és ügyeire vonatkoznak, s hogy az átdolgozásra való kötelezést hatályossá tegye és a czélt a kötelezett önkormányzati testületek esetleges mulasztásával, vagy vonakodásával szemben is biztositsa: a belügyministert jogositja fel intézkedésre arra az esetre, ha az általa kitűzendő határidő alatt a törvényhatóság vagy a községek nem tennének kötelességüknek kellőkép eleget, azaz a szabályrendeletet jóváhagyásra alkalmas módon át nem alakitanák, vagy ki nem egészitenók. A 7. §. a rendőri bejelentési kötelezettségnek életbeléptetésére hatalmazza fel a belügyministert a székesfővárosi államrendőrség hatáskörébe utalt községekre vonatkozólag. A bejelentési intézmény meghonosítása ugyanis épen ezekben a községekben igen kívánatos, mert lakosságuknak egy része meglehetősen tiuctuáló és sok olyan megbízhatatlan elem fordul meg területükön, melyeket csak pontos bejelentési intézmény segitségével lehet nyilvántartani és ellenőrizni ; viszont az 1879 : XXVIII. t.-czikkben megszabott bejelentési kötelezettséget a belügyminister az idézett törvény 23. §-a szerint csak városokra terjesztheti ki, tehát arra, hogy azt a szóbanlevő községekre nézve is megállapíthassa, az e törvényjavaslatból váló törvényben külön kell őt felhatalmazni. A 8. §. a szervezendő két uj kerületi kapitányság költségeinek fedezés Jről akként intézkedik, hogy a költségeket általában az államkincstár viseli, de Kispest, Pestszentlőrinczczel együtt 12.000, Erzsóbetfalva pedig 20 000 koronával járul évenkint a költségekhez. Megemlitem, hogy az előbb emiitett 12.000 K évi hozzájárulást Kispest község képviselőtestülete az 1909. évi május hó 21-ón 99/1909. szám alatt hozott határozatával, tehát abban az időben állapította meg, a mikor az időközben önálló községgé alakult Pestszentlőrincz még Kispest községnek volt az alkotó része. Miután pedig a m. kir. államrendőrség hatásköre Pestszentlőrincz községre és határára is kiterjesztetik, természetes, hogy a Kispest község részéről annak idején megajánlott évi 12.000 K hozzájárulásnak részben Pestszentlőrincz községet kell terhelnie. A teher viselés arányát az érdekelt községek ujabban akként rendezték, hogy az emiitett összegből 9000 Kát Kispest község, 3000 K-át pedig az újonnan alakult Pestszentlőrincz község fog viselni. A községek részéről a törvényhatóság jóváhagyásával megajánlott összegek körülbelül megfelelnek annak a kiadásnak, melyet a nevezett községek rendőrségi kiadásaikra eddig forditottak. Mindezek az összegek, mint az államkincstárt terhelő kiadások, már elő vannak irányozva a belügyministerium 1912. évi költségvetésében, a melyből a kérdés pénzügyi oldala részletesen megismerhető, s igy e helyütt legyen elég a költségvetésre utalnom. Kimondja végül a 8. §., hogy a személyzet szolgálati viszonyán és illet-