Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-434
434. szám. 517 2-ik melléklet a 434. számú irományhoz Indokolás az 1883 : XV. t.-czikk némely rendelkezéseinek és az 1879 : XXXVII. t-czikk 5. §-ának módosításáról készített törvényjavaslathoz. E törvényjavaslat előterjesztésének főczélja az, hogy a vármegyei tisztviselői nyugdíjintézetek szorult anyagi helyzetén könny itsünk. Ez a czél az 1883 : XV. t.-czikkben megállapított maximumon túlmenő pótadó kivetésének megengedésével érhető el. Mivel pedig ily módon a vármegyei pótadó kivetését szabályozó törvény módosittatik, alkalomszerűnek tartom, hogy a vármegyei pótadó kivetésére vonatkozó egyéb törvényes rendelkezések közül azok, melyeknek módositása különösen égető szükség (1883 : XV. t.-cz. 10. §. és 1879 : XXXVII. t.-cz. 5. §.) egyúttal szintén módosittassanak. A vármegyei nyugdíjintézetek szorult anyagi helyzete főleg onnét ered, hogy az 1904 : X. t.-cz. értelmében a vármegyei alkalmazottak fizetése lényegesen emeltetvén, a nyugdíj és ellátási igények, melyek kiszámításának alapjául a fizetés nagysága szolgál, szintén lényegesen emelkedtek. Egyes vármegyék nyugdíjintézetének szorult helyzetén a kormány időnként esetről-esetre adott államsegélylyel könnyített, de az 1886 : XXI. t.-cz. 88. §-a értelmében a nyugdíjintézet létesítése a törvényhatóság feladatává tétetvén, az állami segítség rendszeressé nem válhatik. Mivel pedig számos vármegye, melynek nyugdíjintézete szorult anyagi helyzetben van, az 1883 : XV. t.-cz. értelmében igénybe vehető maximális pótadót már kimerítette, ennélfogva mellőzhetetlennek mutatkozik, hogy a törvényhozás a vármegyei nyugdíjintézetek javára az 1883 : XV. t.-czikkben megállapított határon túlmenő pótadó kivetését megengedje. Megjegyzem, hogy az 1883 : XV. t.-czikkben megállapított határonjtúlmenő pótadó kivetésének a szóban lévő czólra való megengedését már eddig is több vármegye (igy: Udvarhely, Csik, Brassó, Maros-Torda, Bereg) kérte és várni lehet, hogy azt még több vármegye is kivánni fogja. Ennélfogva czélszerűbb, ha a törvényhozás a szóban levő felhatalmazást nemcsak az i egyes, ez iránt kérelmező vármegyéknek külön-külön, hanem az összes vármegyéknek általánosan megadja.
