Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-434
518 434. szám. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek közelebbi indokait a következőkben van szerencsém ismertetni: i. §• A vármegyei nyugdíjintézet javára az 1883 : XV. t.-czikkben megállapított határon túlmenőleg igénybe vehető pótadó maximumának 3°/o-ban való megállapitása az egyes vármegyékben felmerült szükségletekhez képest magasnak nem tekinthető. Sőt egyes vármegyék (mint: Udvarhely, Csik) szükséglete ezen a határon is túlmegy, úgy hogy a kivételes állami segités ezen úl sem lesz teljesen mellőzhető. Viszont a szóban levő czélra 3°/o-nál is magasabb pótadó kivetésének megengedését nem javasolhatom, mert ez a vármegyei adófizetők terheit a fel tótlen szükségesség határán túl növelné. 2. §. A 2. §. rendelkezése azt a czólt szolgálja, hogy az ezen törvényjavaslat alapján kivethető pótadó kerülő utón se legyen más czélra, mint kizárólag csak a vármegyei nyugdíjintézet czéljára felhasználható, a mi megtörténnék akkor, ha azok a vármegyék, a melyek az 5°/o-os határig terjedő pótadóból a nyugdíjintézetet is támogatják, az e czélra addig kivetett pótadót más czélra fordítva, a nyugdíjintézet javára csak az 5°/°-on felül ezen törvényjavaslat értelmében kivethető pótadót fordítanák. Ennek mengedése ellenkeznék a nyugdíjintézet érdekeivel, mert ebben az esetben a nyugdíjintézet előbb-utóbb ismét szorult anyagi helyzetbe juthatna ; míg egyéb közigazgatási czélokra az 1883 : XV. t.-czikkben megállapított határon túlmenő pótadó kivethetésénck elősegítése általában nem szükséges, egyes kivételes esetekben pedig az 1883 : XV. t.-cz. 13. §-a utolsó bekezdése értelmében a törvényhozás külön engedélye jövőre is bármikor kérhető lesz. 3. §• A 3. §-ban az 1883 : XV. t.-cz. 10. §-ának harmadik bekezdése oly értelemben módosittatik, hogy a vármegyei pótadó megszavazásához a közgyűlésen jelenlevő, illetőleg a szavazásban résztvevő bizottsági tagoknak ne kétharmad, hanem csak egyszerű többsége kivántassók meg. Tekintettel ugyanis arra, hogy a kivethető vármegyei pótadók maximuma egyébként is aránylag nem nagy, alig lehet indokolt, hogy a többségi akarat érvényesülése különösebben megnehezittessók. 4. §• A katonabeszállásolási teher arányosabb megosztása czóljából kivethető vármegyei pótadóról szóló 1879 : XXXVII. t.-cz. 5. §-a második bekez, dése akként rendelkezik, hogy az arányt, melyben a rendszeresen kivetett egyenes állami adók egyes nemei alapján a katonabeszállásolási pótadó kivetése történik, a törvényhatóságok szabályrendelettel állapítják meg, de
