Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.

Irományszámok - 1910-420

194 420. szám. tendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készithetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0-30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett alárendelt jelentősógi községi vagy mezei utakon tölgy­vagy vörösfenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkal­mazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokboz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, fal­és süveggerendákhoz csakis tölgy-, vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizá­rólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapo­zást igénylő más építmények ós munkák is minden körülmények közt telje­sen hordképesen, kellően, szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása, vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak ós a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes mutáljak at ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek meg telelőén — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehatása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 080 méter­nél kisebb mélységre lenyúló alapozási csak fagyálló kőzeten szabad előállí­tani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles ós a terep színvonalától mérve legalább 0*80 méter magas fel­töltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztök ós hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis poitlandczement homok és viz megfelelő arányú Keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A ^aatartószerkezetű ós vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidt^rzskönyvek az órvén} 7­ben álló, vágy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek meg­feleli >leg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozasok, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az ú'átjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 czentiméter, azontúl pedig 10 czentiméter vas­tagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre meg­állapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközle­kedésre szolgáló területek 0-16 méter vastag kőalappal és 0 15 méter vastag kavic^boritással létesítendők.

Next

/
Thumbnails
Contents