Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-420
194 420. szám. tendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készithetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előirt feltételek mérvadók ; 0-30 méternél nem nagyobb nyilassal biró fedett utáteresztők helyett alárendelt jelentősógi községi vagy mezei utakon tölgyvagy vörösfenyőfa-tömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági (országos) ós egyáltalán fontosabb közutakon épitendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Általános érvénynyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hidpadlózatokboz, valamint hídfőkhöz, hidjármokhoz, jégtörőkhöz, alapczölöpökhöz és alaprácsokhoz, falés süveggerendákhoz csakis tölgy-, vagy vörös fenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak és áteresztők, támasztó- és bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények ós munkák is minden körülmények közt teljesen hordképesen, kellően, szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása, vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmeltartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- és talajviszonyoknak ós a még egyébként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes mutáljak at ós építményeket illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előirt vagy előírandó feltételeknek meg telelőén — az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehatása közben fog megállapittatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 080 méternél kisebb mélységre lenyúló alapozási csak fagyálló kőzeten szabad előállítani, továbbá még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles ós a terep színvonalától mérve legalább 0*80 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztök ós hidak, támasztó- és bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis poitlandczement homok és viz megfelelő arányú Keverésével készítendő vízálló habarcsot szabad használni. A ^aatartószerkezetű ós vasbeton műtárgyakra vonatkozó mindazon adatokat, melyek arra a czélra szükségesek, hogy a hidt^rzskönyvek az órvén} 7ben álló, vágy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek megfeleli >leg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozasok, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az ú'átjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 czentiméter, azontúl pedig 10 czentiméter vastagságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre megállapítandó mértékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0-16 méter vastag kőalappal és 0 15 méter vastag kavic^boritással létesítendők.
