Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-419
-419. szám. 153 mentesítéséhez, a mi a távolsági személy- és teherforgalom lebonyolítására hivatott ezen államvasuti vonal forgalmának rendje szempontjából kívánatos. Ezen új vonal lótesitésÓA^el kapcsolatban rá kell mutatnom arra a körülményre is, hogy a helyi érdekű vasút jelenlegi áramfejlesztő telepe oly szűk méretekkel bir, hogy az a megnövekedett forgalom folytán szükségessé vált sűrűbb vonatjáratok, valamint az utóbbi időkben létesített budafok—nagytétényi vonal forgalmi czéljaihoz sem képes a szükséges áramot szolgáltatni, minél fogva a helyi érdekű vasút egy részvonala az utóbbi időkben már a budapesti közúti vaspálya társaságtól volt kénytelen áramot vételezni. Erre, valamint az új budapest—budaörs—törökbálinti vasútvonalra való tekintettel a társaság fokozott áramszüksegletónek lehető legtökéletesebb kielégítéséről volt kénytelen goudoskodni. Ez a czél azonban tekintettel arra, hogy a régi áramfejlesztő telep helyén új áramfejlesztő telepet létesíteni, helyszűke miatt nem lehet és az áramfejlesztő telepnek a jövőben szükségessé válható bővítése is lehetetlen, csakis úgy volt megfelelően elérhető, ha a társaság régi meg nem felelő áramfejlesztő telepének felhagyása mellett egy modern, a jelen és a messze jövő igényeit is minden tekintetben kielégítő központi áramfejlesztő telepet létesit. Ugyanezen szempontok teszik szükségessé a forgalmi telep bővítését is. A megnövekedett forgalom, valamint az uj vonal folytán szükséges nagyobb számú forgalmi eszközök befogadására és rendezés ère, a forgalmi telep mai méreteiben többé nem elégséges, miért a társaság itt is nagyobb mérvű pótlásokat kénytelen eszközölni, különösen a meglevő vágányzat és kocsiszínbővítések terén, a mely czélra viszont a felhagyandó régi áramfejlesztő telep területe és épületei egy része használtatik fel. Az engedélyezett uj létesítmények részleteit a következőkben van szerencsém ismertetni. A budafok—budaörs—törökbálinti helyi érdekű villamos vasútvonal közigazgatási bejárása 1910. évi február hó 17-én, ezen vonal, valamint a központi áramfejlesztő és forgalmi telep engedélyezési tárgyalása pedig 1911. évi május hó 15-ón tartatott meg. Az engedélyezésre vonatkozó tárgyalások során létrejött megállapodások szerint a létesítendő helyi érdekű villamos vasúti vonal a mellékelt vázlatrajzban feltüntetett irányban a budapest—budafoki helyi érdekű villamosvasút 48/49.. szelvényei között való kiágazással a székesfőváros területén levő Kamara-erdő érintésével Budaörsön át vezettetik Törökbálint községig. Építési hossza 13*3 km. A vonal rendes nyomtávval két vágánynyal olykép vétetett tervbe, hogy azon a vonatok óránkónt 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15°A>o-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyílt pályán 100 méternél kisebb félátmérővel nem bírhatnak s csakis a Kamara-erdő helyi érdekű vasúti állomás hurok vágányában alkalmazható kivételesen 50 m. sugarú iv is. Az aczélból gyártandó sinek a folyó pályán ós az átmenő állomási vágányokban folyóméterenként 30 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon helyezendok el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keróknyomás alatt négyzetczentimóterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vasútvonal üzeme, melyet az engedélyes társaság maga fog kezelni, földfeletti áram vezetéssel rendeztetik be. A vonal mentén a következő állomások létesittetnek : Főrendi iromány. X. 1910—1915. 20
