Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-418
128 4L8. szám. körülmény is, hogy a vasút nagy részben lakatlan vidéken halad át, úgy hogy a vasút építésénél alkalmazandó munkásokat messzeföldről kell az épitkezés helyére szállítani és elhelyezésükről 4,273.000 K tetemes költséggel előirányzott barakok és egyéb lakóberendezések építése, illetve létesítése útján gondoskodni. A munkásoknak élelmezése, kiknek száma egyes időszakokban 10.000— 15.000 lélekre szaporodhat, a vidék gazdasági fejletlensége, a közlekedési és kereskedelemförgalmi viszonyok kezdetlegessége mellett előreláthatólag csakis rendkívüli kiadások árán leküzdhető nehézségeket fog a vállalkozónak okozni. Ezen nagyszámú munkás egészségügyi gondozása körüli teendők ellátására, a munkásbetegsegélyezós és balesetbiztosítási kiadásokra, végül a betegsegélyezés körüli administrationális teendők végzésére 3,149.489 K-t kellett előirányoznom. Ha most már ezen nehézségeken félül még azt is számba vesszük, hogy a rendkívül nagy alapossággal eszközölt számitások szerint ennél a vasútnál kereken mintegy 470.000 m : ^ földmunka, 5,250.000 m 3 sziklamunka lesz végzendő, hogy továbbá a vasút mentén 49 drb nagyobb hid, 336 drb kisebb áteresztő, 2 drb viadukt, összesen mintegy 200 m. össznyilással, 10 drb alagút 2.707 m. hosszban (leghosszabb alagút 420 m.) lesz létesítendő, mely munkálatok összköltségei (hidak és áteresztők összköltsége 8,350.000 korona, alagutak összköltsége 3,464.426 K) összesen kereken 11,800.000 koronával értékeltettek, az az állítás, hogy itt egy rendkívüli körülmények és nehézségek között előállítandó vasútról van szó, közelebbi bizonyításra nem szorul. A törvényi avaslat 4. és 5. szakaszai a 100,420.000 korona összszükséglet az 1911. és 1912. évi költségvetésekben már rendelkezésre bocsátott 10 millió korona hitel levonása után fenmaradó 90,420.000 korona szükségletet az épités egyes éveire elosztva akként irányozza elő, hogy az államkincstár megterhelése lehetőleg elosztassák. A törvényjavaslat 4 szakaszának azon rendelkezése, mely szerint az esetre, ha az épitkezés egyes éveire előirányzott hitelek az illető években teljesen fel nem használtatnának, a fel nem használt részösszegek a következő években lennének felhasználhatók, azért szükséges, mert a vasút épitkezés végrehajtására nézve felállítandó és természetszerűleg az egyes évekre előirányzott hitelekhez simuló munkaprogramm a nehéz építési viszonyok közepette még a legnagyobb körültekintés mellett sem lesz előreláthatólag oly pontosan betartható, hogy a tényleges munkateljesítmény az illető évre előirányzott hitellel teljesen összhangban álljon. Miután ily képen előrelátható az az eset, hogy az illető évre rendelkezésre álló hitel a vállalkozónak a végzett teljesítmény fejében járó fizetések által teljes összegében felhasználtatni nem fog, gondoskodnom kellett arról, hogy a hitelmaradványok a következő években igénybe vehetők legyenek. Az 5. szakasz a hitelek fedezeti módját olykópen jelöli meg, hogy az egyes évek hitelszükséglete a mindenkori állampénzügyi helyzethez mérten leggazdaságosabtmak mutatkozó módon fedeztessék. A fentebbiekben a vasút építési és pónzbeszerzési módozatait ismertetvén, még a törvényjavaslat egyes különleges intézkedései igényelnek megokolást. Ilyen intézkedéseket a 2. és 6, szakaszok tartalmaznak. A törvényjavaslat 2. szakaszában felvett rendelkezés indokolásául legyen szabad arra utalnom, hogy e vasút építési munkálatai a dolog természetéhez képest nem voltak nyilvános árlejtés utján kiadhatók, mert az 1906-iki jegyző-
