Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-418
418. szám. 129 könyvi megállapodásokból folyólag, mint már ezt fentebb bővebben kifejteni szerencsém volt, a kormány kötve volt ahhoz, hogy a vasút megépítésére nézve a bankcsoporttal jusson megegyezésre. Viszont a bankcsoport nem mutatkozott hajlandónak arra, hogy a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvényczikk alapján kiadott közszállitási szabályzat rendelkezései alapján e munkálatok végrehajtását versenytárgyalás útján biztosítsa. Hy körülmények között különösen tekintettel arra, hogy a tárgyalások során nézeteltérés merült fel arra nézve, vájjon a szóban levő munkálatok végrehajtása oly kivételes esetnek tekinthető-e, a melyben a kereskedelemügyi minister a nélkül, hogy az idézett törvény szelleme ellen vétene, a munkálat vagy szállitás biztositása iránt versenytárgyalás nélkül szabadon intézkedhetik és mert az érdekelt vállalkozói körökből ismételten kifejezés adatott annak a kivánságnak, hogy ez a munkálat nyilvános versenytárgyalás útján biztosittassék, minden további kétely eloszlatása czéljából indokoltnak láttam a szóban levő vasutépitósi munkálatok és az ezekhez tartozó szállitások végrehajtásának, illetve eszközlésének, a nyilvános versenytárgyalás mellőzése mellett leendő biztositására nézve a törvényhozás utólagos jóváhagyását is kieszközölni. A vállalkozónak a törvényjavaslat G. szakasza szerint biztosíttatnék az épitkezés idejére a bélyeg- és illetékmentesség abban a mórtékben, mint a mely mórtékben ez a helyi érdekű vasutakat, a helyi érdekű vasutakról szóló 1880 évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikk értelmében megilleti. Ez a rendelkezés abban a körülményben találja magyarázatát, hogy a szóban levő vasút eredetileg helyi érdekű vasúti alapon terveztetett. Kétség kivül ez az előzmény késztette a tervező bankcsoportot azon igény támasztására, hogy a szóban levő mentességek most már az államilag épülő vasút vállalkozója részére is biztosíttassanak. Tekiutettel arra, hogy ennek a kivánságnak teljesítését elvi akadályok nem gátolják és tekintettel arra, hogy a tárgyalások folyamán arról győződtem meg, hogy a bankcsoport ezen követelmények teljesitósóről csak az esetre hajlandó lemondani, ha az építési költségek felemelése útján részére az ezen mentességek értékének megfelelő ellenszolgáltatás biztosíttatik, a tárgyalásokon részt vett pénzügyminister úrral egyetértőleg ezen kedvezmények kilátásba helyezéséhez hozzájárultam. A fentiek szerint a vállalkozó részére biztosított bélyeg- és illetékmentesség az építési szerződésnek, a vasút építésének keresztülvitelére alakitandó részvénytársaságra történendő átruházására is kiterjesztetnek. Ezen rendelkezés közelebbi magyarázatául legyen szabad arra utalnom, hogy a bankcsoport a megegyezés feltételéül annak megengedését is kikötötte, hogy a vasutépitkezés végrehajtására egy külön részvénytársaságot alapithasson és a vasút megépítése iránt kötött szerződést erre a részvénytársaságra átruházhassa. A bankcsoport ezen kívánságának indokolásául arra a körülményre hivatkozott, hogy a bankcsoportot képező pénzintézetek között való érintkezésnek nehézkessége, az épitkezés gyors végrehajtását gátolhatná. Ennek a hátránynak kiküszöbölése érdekében kívánta a bankcsoport az épitkezés végrehajtását egy külön e czélra alakitandó intézet kezébe tenni, mely a vasutépitkezés administrationalis teendőinek gyors ellátására alkalmas szervezettel láttatván el, a vasutépitkezés mielőbbi befejezésének fontos érdekét hathatósan előmozdítaná. A bankcsoport által tervezett ezen megoldás gyakorlati értékének elisFőrendi iromány. X. 1910—1915. 17
