Főrendiházi irományok, 1910. X. kötet • 400-462. sz.
Irományszámok - 1910-418
124 4L8 szám. E pénzügyi teher kiszámításánál azonban nem vétett figyelembe azon járadék fizeté ével járó teher, mely a megállapodások értelmében az engedély 60-dik éve után is egészen az engedély lejártáig lett volna a helyi érdekű vasútnak fizetendő. Nem vétetett végül figyelembe az a körülmény sem, hogy daczára annak, miszerint a tervezett helyi érdekű vasút egész terhét törzsrészvény-hozzájárulás és az elsőbbségi részvénytőke garantálása útján úgyszólván egészen az állam viselte volna, a helyi forgalomból eredő bevételeknek 50°/o-a is a helyi érdekű vasút javára esett volna. De mindezen részint számjelzett, részint számszerűleg meg sem határozható pénzügyi hátrányoktól el is tekintve, mellőztem ezen ajánlatot főleg azért, mert a bankcsoporttal folytatott érintkezésből azt a meggyőződést mentettem, hogy a bankcsoport hajlandó lesz a fentebb ismertetett jegyzőkönyvi megállapodásokra támaszkodó jogairól lemondani az esetre, ha az ogulin-knini vasútnak mint állam vasútnak építésével megbizatik s ily módon a vállalati haszonban megfelelő kárpótlást nyerhet Ezen feltevésemben nem is csalódtam, mert a bankcsoporttal folytatott további tárgyalások eredményeként végre is sikerült oly megállapodásra jutnom, a mely szerint a bankcsoport az Ogulintól Knin irányában a dalmát határig vezetendő állami vasútvonalnak másodrangú főpályaként leendő teljes megépítését összesen 97,500.000 koronáért elvállalta s egyben lemondott az 1906. évi augusztus hó 30-án létrejött jegyzőkönyvi megállapodások alapján vagy* azokból folyólag az állammal vagy a magyar királyi államvasutakkal szemben eddig támasztott vagy jövőben támasztható mindennemű igényéről ; továbbá az emiitett megállapodások alapján kidolgozott és bárhol található összes műszaki műveletek tulajdonjogit a magyar királyi kincstárra átruházta és az idézett jegyzőkönyvi megállapodásokat semmiseknek és joghatálylyal nem biroknak ismerte el. Az ezen megállapodást magában foglaló szerződést, mely egyrészről a m. kir. államvasutak mint építtető, másrészről a Pesti magyar kereskedelmi bank, a Magyar Agrár- és Járadékbank, a Magyar helyi érdekű vasutak részvénytársaság és Unionbank mint vállalkozók között köttetett: O Császári és Apostoli Királyi Felségétől kinyert legmagasabb felhatalmazás alapján a törvényhozás utólagos jóváhagyása reményében jóváhagytam. Jóváhagytam, a) mert arról győződtem meg, hogy a fenfbrgó körülmények között a kiépítés tekintetében kedvezőbb feltételek nem biztosithatók ; b) mert ezen vasútvonal kiépítését illetőleg Ausztriával szemben kötelezettséget vállaltunk, mely kötelezettség teljesítésének további halogatása már nemzeti prestigeünk megóvása szempontjából is lehetetlenné vált; c) mert ezen vasút kiépítésének biztosításával a kassa-oderbergi vasút ügyében általános közforgalmi szempontból igen jelentős előnyök elérése vált lehetségessé s végre d) mert ezen vasút kiépítése tekintetében már a törvényhozás is állást foglalt, a mikor az e czélra szükségelt költségek első részlete gyanánt már az 1904. évi XIV. tör vény czikkben, még világosabban úgy az 1911. évi, mint az 1912. évi költségvetésekben 10,000.000 koronát megszavazott. Az itt másolatban csatolt szerződés lényeges és részben a törvényhozás jóváhagyását is igénylő határozmányain a vasút megépítésére vonatkozó törvényjavaslatba foglaltam és így ezen határozmányokat a törvényjavaslat
