Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.
Irományszámok - 1910-375
375 szám 57 E tanúkihallgatások, ha az eljárás késleltetése nélkül lehetséges, a szemle alatt, a szakértők jelenlétében is megtarthatók és az utóbbiaknak a vizsgálóbiró megengedheti, hogy a tanukhoz vagy a netalán jelenlevő terhelthez közvetlenül kérdéseket intézhessenek. Ha a szakértők alapos vélemény nyilvánítása czéljából múlhatatlanul szükségesnek tartják, hogy az ügyiratokat megtekinthessék, azok velük, hacsak különös aggály fenn nem forog, egészben vagy részben közölhetők. 212. §. A'szakértőknek észleletükről tett nyilatkozatai (lelet) nyomban jegyzőkönyvbe foglalandók. Véleményüket és megokolását vagy azonnal jegyzőkönyvbe mondhatják, vagy Írásbeli vélemény adását tarthatják fenn maguknak, amely czélra a vizsgálóbiró megfelelő határidőt tüz ki nekik. Ha több szakértő működik közre, meg kell nekik engedni, hogy véleményadás előtt egymással tanácskozzanak. 213. §. Ha a szakértőknek az észlelt tényállásra vonatkozó nyilatkozatai egymástól lényegesen eltérnek, vagy ha a lelet homályos, határozatlan, önmagának vagy a megállapított körülményeknek ellentmond és a felmerült kétség a szakértők ujabb kihallgatásával sem oszlatható el, a szemlét, ha lehet, ugyanazoknak vagy más szakértőknek alkalmazásával meg kell ismételni. 214. §. Ha ily ellentmondások vagy hiányok a véleményben fordulnak elő, vagy ha ez oly következtetéseket tartalmaz, amelyek a felhozott előzményekből okszerűen nem folynak, vagy ha a vélemény helyességéhez egyébként komoly kétség fér és az aggályt a szakértők ujabb kihallgatásával vagy felvilágosító nyilatkozataival nem lehet eloszlatni, akkor egy vagy több más szakértő véleményét kell beszerezni. Ily esetben, ha a szakértők orvosok vagy vegyészek, a katonai egészségügyi bizottság véleménye közvetlenül kikérhető. 215. §. Szükség esetében a vizsgálóbiróság szakértői véleményért ily vélemények adására hivatott állami szakhatósághoz, intézethez vagy közeghez fordulhat. A szakértői véleményekre vonatkozó fenti rendelkezések megfelelően alkalmazandók az ily vélemények adására oly esetekben is, amelyekben birói szemle egyáltalában nem, vagy szakértők alkalmazása nélkül tartatott. B. Eljárás halálokozás és testi sértés esetében. 216. §. Ha haláleset alkalmával annak gyanúja támad, hogy a halálesetet bűncselekmény okozta, a temetés előtt halottszemlét és bonczolást kell tartani (135. és 136. §.). E czélból a holttest, ha már el van temetve, kiásandó, föltéve, hogy ettől a fennforgó körülmények közt még lényeges eredmény várható és hogy azoknak egészségét, akiknek a halottszemlénél részt kell venniök, közeli veszély nem fenyegeti. Főrendi iromány. IX. 1910—1915. 8
