Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

58 375. szám. A bonczoMs megkezdése előtt a holttest pontosan leírandó ég személyazonossága oly egyének kihallgatásával, akik az elhunytat ismerték, kétségtelenül megállapítandó. Szükség esetében ezektől az egyénektől a felismerés előtt az elhunytnak pontos leirását kell követelni. Ha azonban az elhunyt teljesen ismeretlen, a holttestről, amennyiben lehetséges, fénykép készitendő és a holttest pontos leirása hirlapokban közzéteendő. A halottszemlénél a vizsgálóbírónak arra kell ügyelnie, hogy a holttest fekvése és állapota, a hely, ahol és a ruha, amelyben találták, pontosan feljegyeztessék és mindaz, aminek a körülményekhez képest a vizsgálat szempontjából jelentősége lehet, gondosan megfigyeltessék. Különösen a sebek és a szenvedett erőszak egyéb külső nyomai, számuk és minőségük szerint pontosan feljegyzendők, a szerek és az eszközök, amelyek azokat valószinüleg előidézték, megjelölendök és a netalán talált azok az eszközök, amelyeket a tettnél használhattak, a fennforgó sérülésekkel összehasonlítanotok. 217. §. A halottszemlére és a bonczolásra két orvost kell alkalmazni. Az az orvos, aki az elhunytat a halált netalán megelőző betegségben kezelte, szakértő gyanánt nem alkalmazandó ugyan, mindazonáltal, ha ő a tényállás kiderítéséhez hozzájárulhat és az eljárás késleltetése nélkül lehetséges, a halottszemléhez és a bonczoláshoz meghívandó. 218. §. A véleményben kifejezésre kell juttatni, hogy a fennforgó esetben mi volt a halál közvetlen oka és ezt az okot mi idézte elő. Ha a holttesten sérülések vannak, különösen részletezni kell: 1. vájjon azokat más egyén cselekménye okozta-e és ha igen, 2. vájjon ez a cselekmény: a) már általános természeténél fogva, b) a sérült szervezetének egyéni sajátosságánál vagy különös állapotánál, c) az elkövetés véletlen körülményeinél vagy d) véletlenül hozzájárult, de mégis a cselekmény által előidézett vagy belőle fejlődött közbeeső okoknál fogva eredményezte-e a halált és végül e) vájjon idejekorán érkező czélszerü segitség a halált elháríthatta volna-e? Ha a vélemény a határozathozásnál fontossággal biró valamennyi körülményre ki nem terjeszkedik, a vizsgálóbiró a szakértőkhöz külön kérdéseket intéz. 219. §. Ha mérgezés gyanúja forog fenn, a mérgek vizsgálatát a körülményekhez képest vegyészek egyedül is teljesíthetik arra alkalmas külön helyiségben. A vegyészileg megvizsgálandó tárgyak az elcserélést, a más anyagokkal való összekeverést és a megromlást megakadályozó módon edénybe vagy tartóba helyezendők és a vegyészeknek átadandók (210. § utolsó bekezdése). 220. §. Testi sértés esetében is kell szemlét tartani szakértők közrevonásával, akiknek a sértettet megvizsgálni és a sértések pontos leirása után különösen arra nézve kell nyilatkozniok, vájjon a talált testi sérülések vagy egészségháboritások közül melyik tekintendő magában, vagy a többivel közrehatva feltétlenül, vagy az eset különös körülményeinél fogva, könnyűnek, súlyosnak vagy életveszélyesnek, mily