Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-381

558 381. szám. A különválva élő házastársaknál azonban előfordulhat az az eset, hogy a gyermekek részben vagy egészben nem az apa, hanem a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak és hogy egy-két gyermek vagy esetleg valamennyi gyermek eltartásáról a nőalkalmazott gondoskodik. Méltányosnak tartom, hogy ilyen esetben a gyermekek után járó s tulajdonképen az apát az ő alkalmazása után megillető családi pótlék a nőalkalmazottnak, vagyis annak a kezéhez folyósittassók, a ki a gyermekek eltartásáról gondoskodik. Ennek megfelelően vétetett fel a harmadik bekezdésbe az a határozmány, hogy ilyen esetben a nőalkalmazott kivánhatja, hogy a családi pótlék az ő kezéhez folyósittassók az után a gyermek után, a ki az ő gondviselése alatt áll: továbbá hogy ilyen esetben a családi pótlékot az apa és a nőalkalmazott gondviselése alatt álló gyermekek számának arányában megosztva kell az apa és a nőalkalmazott kezéhez folyósítani akkor, ha több olyan gyermek van, a kik után az apának családi pótlók jár és ha a gyermekek részben az apa, részben a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak. Ez utóbbi határozmány azt jelenti, hogy ha például öt gyermek közül kettő az apa és három a nőalkalmazott gondviselése alatt áll, akkor az apát — mint az első csoportba tartozó alkalmazottat — megillető összesen 600 K családi pótlókból 240 koronát az apa ós 360 koronát a nőalkalmazott kezeihez kell folyósítani. Az 5. §-hoz. Ennek a szakasznak bővebb indokolást nem igénylő első bekezdése felsorolja azokat az alkalmazottakat, a kik családi pótlékra egyáltalán nem tarthatnak igényt Megjegyzem azonban, hogy az egyetemi, műegyetemi és bábaképezdei adjunktusok és tanársegédek, daczára annak, hogy csak bizo; nyos meghatározott időre alkalmaztatnak, családi pótlékra igényjogosultak mert ezek az állások rendszeresített és fizetési osztályokba tartozó állások, a melyek csak a betöltés módjára nézve különböznek a rendszeresített és fizetési osztályokba tartozó egyéb állásoktól. A második bekezdés megállapítja, hogy a díjnokok csak akkor tarthatnak igényt családi pótlékra, ha az 1897 évi XXIV. törvényczikk 2. §-ában körülirt kedvezményekre igényt nyertek, illetőleg — a mennyiben netn tartoznak az 1897. évi XXIV. törvényczikk határozmányai alá — ha legalább egy évi jó szolgálatuk van és ha napidíjukon felül nem élveznek — állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból — olyan nyugellátást vagy kegyelmi ellátást, a melynek összege meghaladja az őket megillető családi pótléknak mértékét. Az 1897. évi XXIV. törvényczikk 1. §-a szerint az állami hivatal lókban alkalmazott díjnok egy évi jó szolgálat után igényt nyer az idézett törvényczikk 2. §-ában körülirt kedvezményekre, a miből következik, hogy alkalmazása mindaddig, a mig ezt az igényt el nem nyerte, csak ideiglenesnek tekinthető. Ebből az okból szükségesnek tartottam a családi pótlókra való igényt is ugyanehhez a feltételhez kötni; megjegyzem azonban, hogy é feltétel mellett a családi pótlókra való igényre már nincs befolyással az a körülmény, hogy a díjnok az 1897. évi XXIV. törvényczikk 1. §-ában emiitett Ertesités-sel el van-e látva vagy sem. A vármegyei és az államvasuti díjnokok nem tartoznak az 1897. évi XXIV. törvényczikk határozmányai alá s ennélfogva az ilyen díjnokokra nézve a családi pótlékra való igény szempontjából az egy évi jó szolgálatot kellett feltételül megállapítani. A nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvező díjnokokra vonatkozó korlátozd