Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-381

550 határozmányra pedig azért van szükség, mert a nyugdíjasok eg} r általán nem tarthatnak igényt családi pótlékra s ennélfogva nem lenne indokolt, hogy az a nyugdíjas, a ki mint díjnok van alkalmazva s a ki ennek következtében a többi nyugdíjassal szemben már is kedvezőbb helyzetben van, ezenfelül még családi pótlékban is részesülhessen. Ez alól a korlátozás alól azonban ki­veendőknek tartottam azokat a díjnokokat, akik nyugellátásukat vagy ke­gyelmi ellátásukat nem állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból kap­ják, valamint azokat a díjnokokat, akiknek állami, vármegyei vagy állam­vasuti pénztárból élvezett nyugellátása vagy kegyelmi ellátása az őket meg­illető vagy a részükre engedélyezett családi pótlók összegénél kisebb, ez utóbbiakat azonban csak annyiban, hogy az ilyen díjnok részére csak az általa élvezett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás és az őt megillető vagy a részére engedélyezett családi pótlék összege közötti különbözetet lehet családi pótlék czímén folyósítani. A harmadik bekezdés — hasonlóan a díjnokokra nézve a második be­kezdésben foglaltakhoz — a családi pótlékra való igényt a második csoport 8. pontjában említett alkalmazottaknál vagyis a havibér vagy napibér mellett állandóan alkalmazott kezelőnőknél, művezető-jelölteknél, altiszteknél és szol­gáknál is az egy évi jó szolgálat feltételéhez köti. Az utolsó bekezdés pedig azt a határozmányt tartalmazza, hogy a csa­ládos elemi népiskolai tanítók és tanítónők működési pótlékát a jelen javas­lat alapján élvezett családi pótlék erejéig be kell szüntetni Egyes állomás­helyeken, nevezetesen a Budapesten, Fiúméban és Kolozsvárott, valamint a fő- ós székváros környékén fekvő állomáshelyeken alkalmazott családos állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők néhány óv óta — az állami költség­vetésben erre a czélra engedélyezett hitel terhére — családi pótlék jellegé­vel bíró s fejenkint évi 400 koronával megállapított működési pótlékot élvez­nek. Minthogy nem lenne indokolt, hogy ezek az alkalmazottak kétféle csa­ládi pótlókot kapjanak, ki kellett mondani, hogy az általuk már élvezett és családi pótlék jellegével biró működési pótlók a jelen javaslat alapján élve­zett családi pótlék erejéig megszűnik. — A 6. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg a gyermek után járó családi pótléknak mér­tékót, még pedig az indokolás általános részében már előadottaknak meg­felelően — az alkalmazott által élvezett javadalmazásra való tekintet nél­kül — az első csoportba tartozó alkalmazottaknál évi 200, 400 és 600 koro­nával, a második csoportba tartozó alkalmazottaknál pedig évi 100, 200 és 300 koronával a szerint, hogy az alkalmazottnak egy, két, illetőleg három vagy háromnál több olyan gyermeke van, a kire nézve a 3. §-ban megkívánt fel tó telek megvannak. A 7. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg, hogy mely esetekben ós mely időponttól kezdve tarthat igényt az alkalmazott — akár az alkalmazásban, akár a családi viszonyokban beállott változás következtében — a már elvezettnél magasabb összegű vagy alacsonyabb összegű családi pótlékra. 381. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents