Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-381

556 381 szám. A jelen szakasz alapján, vagyis a gyermek után járó családi pótlékra való igényt az alkalmazottnak vagyoni viszonyai egyáltalán nem befolyásolják. Az alkalmazottnak mostoha gyermeke után, valamint a törvénytelen és az örökbefogadott gyermekek után az alkalmazottnak nincs igénye családi pótlékra. Az a körülmény, hogy a gyermek nem él az alkalmazottal közös háztartásban, a családi pótlókra való igényt nem szünteti meg. Például rokonokhoz, ismerősökhöz vagy esetleg idegenekhez tartásdíj fizetése ellenében ellátásba adott gyermek; tanintézetbe, nevelőintézetbe nem teljesen ingyenes helyre elhelyezett gyermek ; nejétől jogerősen elválasztott, vagy nejétől külön élő alkalmazottnak az anyánál levő gyermeke, stb. A jelen szakasznak első bekezdése még azt a határozmányt is tartalmazza, hogy a királyi kegyelem utján törvényesített gyermeket a családi pótlékra való igény szempontjából az anyával szemben is törvényesített gyermeknek kell tekinteni. Erre azért volt szükség, mert a királyi kegyelem utján való törvényesités a törvénytelen gyermeknek családjogi állását az anyával szemben nem változtatja meg, úgy hogy az ilyen gyermek a törvényesités daczára is az anyjával szemben törvénytelen gj^ermek marad. Az egyenlő elbánás elve azonban megkívánja, hogy az ilyen gyermek után az anyának is legyen igénye családi pótlékra abban az esetben, ha az anya a 2. §. alá eső alkalmazott ós ha a jelen javaslatban megkívánt egyéb feltételek megvannak. Az életkor, a melynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlókra van igénye, azért állapíttatott meg különbözően az első és a második csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeire nézve, mert a második csoportba tartozó alkalmazottaknak gyermekei tizenhat éves korukban rendszerint már befejezték tanulmányaikat és rendszerint már keresettel is birnak, míg az első csoportba tartozó alkalmazottaknak gyermekei a tanulmányokat rendszerint csak jóval később fejezik be. A 8. §-ban foglalt határozmány azonban módot nyújt arra, hogy ha a második csoportba tartozó alkalmazottnak gyermeke még a tizenhatodik életév betöltése után is folytat kiváló eredménynyel tanulmányokat, az ilyen gyermek után is részesülhessen az alkalmazott családi pótlékban. A családi pótlók csak olyan gyermek után jár, a ki még nincsen ellátva. Azt, hogy a családi pótlék beszüntetése szempontjából mit keli ellátásnak tekinteni, azért nem tartottam czélszerűnek magában a törvényjavaslatban szabályozni, mert ezek a körülmények könnyen változás alá eshetnek s ez esetben mindig törvénymódosításra lenne szükség. Azonban abból a szempontból, hogy a családi pótléknak ellátás esetén való beszüntetése a 2. §-ban felsorolt összes alkalmazottakra nézve egységes legyen, az a határozmány vétetett fel, hogy a ministerium rendeleti utón állapítja meg, hogy a családi pótlék szempontjából mit kell ellátásnak tekinteni, valamint hogy ilyen ellátás élvezésének esetében mikor kell a családi pótlékot véglegesen ós mikor csak időlegesen beszüntetni. A 4. §-hoz. • Ez a szakasz állapítja meg, hogy a nőalkalmazott mikor tarthat igényt családi pótlékra. Az első bekezdés három esetet sorol fel, a melyek valamelyikének bekövetkezése esetén a nőalkalmazottnak — feltéve természetesen, hogy a jelen