Főrendiházi irományok, 1910. IX. kötet • 375-399. sz.

Irományszámok - 1910-375

375. szám. 19 75. §. A dandárbiróságnál és a hadosztálybiróságnál a tárgyalásvezető, a legfelsőbb katonai törvényszéknél az előadó szavaz legelőször. Ez után szavaznak a többi birák, még pedig a rendfokozatban (rangban) alacsonyabbak a magasabbak előtt. A legfelsőbb katonai törvényszéknél azonban a katonaállományhoz tartozó tagok az igazságügyi tisztek után szavaznak. Az elnök legutoljára adja szavazatát; a legfelsőbb katonai törvényszéknél csak abban az esetben szavaz, ha a szavazatok két vélemény között egyenlően oszlanak meg. 76. §. Abban a kérdésben, vájjon valamely tény bebizonyitottnak tekintendő-e, a bíróság törvényes bizonyítási szabályokhoz kötve nincsen, hanem a felhozott mentő és terhelő bizonyítékok lelkiismeretes mérlegeléséből merített szabad meggyőződése szerint határoz. 77. §. Amennyiben a törvény kifejezetten mást nem rendel, minden határozathoz általános szótöbbség, azaz az összes szavazatok felénél legalább egygyel több szavazat szükséges. Ha a szavazatok több mint kétfelé oszlanak, ugy hogy egyik véleménynek sincs meg a szükséges többsége, a terheltre legkedvezőtlenebb szavazatokat mindaddig a legközelebbi kevésbbé kedvezőtlenekhez kell számitani, mig az általános szótöbbség létre jön. Ha a nézetek eltérnek arra vonatkozólag, hogy két vélemény közül melyik kevésbbé kedvezőtlen a terheltre, mindenekelőtt ezt a kérdést kell szavazással eldönteni. 78. §. Az eldöntendő kérdések tárgya, szövege és sorrendje tekintetében felmerülő nézeteltérések fölött az itélőbiróság határoz. Ha a biróság illetékessége vagy az eljárás kiegészítésének szükségessége válik kérdésessé, vagy egyéb előzetes kérdés merül fel, mindenekelőtt efölött kell szavazni. Egy biró sem tagadhatja meg részvételét a további szavazásban azért, mert valamely előzetes kérdést illető szavazásnál kisebbségben maradt. "9. §. Az ügy érdemének eldöntése alkalmával az a kérdés: bünös-e a vádlott a terhére rótt bűncselekményben, mindig elkülönítendő a büntetés kiszabására vonatkozó kérdéstől és előbb bocsátandó szavazás alá. Ha a vádlottat több bűncselekmény terheli, minden egyes tettre vonatkozólag külön kell eldönteni: bünös-e abban a vádlott vagy sem. A büntetés fölött a tanácskozás azokra a cselekményekre szorítandó, amelyekben a vádlottat bűnösnek mondották. Ez alkalommal azoknak a bíráknak, akik a vádlottat terhére rótt valamely bűncselekményben nem-bünösnek találták, szabadságukban áll a bűnösséget megállapító határozat alapján a büntetésre szavazni vagy a szavazástól tartózkodni. Az utóbbi esetben szavazataik ugy számítanak, mintha a többi szavazók véleményei közül ahhoz csatlakoztak volna, amely a vádlottra nézve legkedvezőbb. 8"