Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-373
346 373. szám. A közös hadseregnél (hadi tengerészet nélkül, de a lótenyésztő intézeteket beleszámítva) jelenleg rendszeresített altisztek száma kereken 42.300. Ezek között van: 8.100 őrmester ] 11.800 szakaszvezető \ és hasonló rendfokozatban álló. 22.400 tizedes J A tervezett összes újjászervezések, létszámszaporitások és fejlesztések megvalósítása után az altisztek rendszeresített létszáma kereken fi;).700 főre fog emelkedni, és pedig lesz : 12.500 őrmester \ 15.000 szakaszvezető \ és hasonló rendfokozatban álló. 26.200 tizedes J E közül az 53.700 altiszt közül 45.800 a két évi, a többi 7.900 pedig a három évi tényleges szolgálatra kötelezett alakulásokhoz tartoznék. Az előbbi érvelés szerint legalább is az összes őrmestereknek és szakaszvezetőknek továbbszolgálóknak kell lenniök, ezért tehát ezek száma 27.500 fő volna. Ezenkívül még mintegy 2.500 tizedesi helyet is számításba véve az összes továbbszolgáló altisztek rendszeresítendő létszáma kereken 30.000 fő lenne. Az eddig rendszeresített mintegy 16.000 továbbszolgáló altiszttel szemben a szaporítás tehát 14.000 fő. A jelenlegi 16.000 továbbszolgáló altiszt közül a jövőben két évi tényleges szolgálatra kötelezett alakulásokra körülbelül 12.800 és a jövőben is három évi tényleges szolgálattal szervezett alakulásokra körülbelül 3.200 altiszt jut. A 30.000 továbbszolgáló altisztből annak idején a két évi tényleges szolgálatra kötelezett alakulásokra körülbelül 26.700 és a három évi tényleges szolgálatra kötelezett alakulásokra 3.300 fő jutna. A hivatásos altisztikar ily nagy szaporítása a felmerülő kiképzési nehézségek miatt elkerülhetetlen. De ez I szaporítás csak akkor válik lehetségessé, ha célszerű, de kétségtelenül pénzáldozattal is járó oly intézkedéseket teszünk, melyek a hivatásos altisztek intenzív kiképzését és szakszerű iskolázását lehetővé teszik, továbbá melyek különösen anyagi helyzetüket és ellátásukat javítják. Előbb emiitettem már, hogy az altiszti kérdést egyedül a hivatásos altisztikar tervbevett szaporításával még nem oldhatjuk meg. Még nagyszámú nem hivatásos tizedesre is van szükségünk: háborúban — miként említettem — a hadialakulások, békében a kiképzés céljaira. Minthogy pedig az altiszteket általában csak tényleges szolgálatuknak harmadik évében lehet teljes értékű oktatókként alkalmazni, a szükséges altisztek számát csak oly módon lehet biztosítani, ha a véderőről szóló törvény alapján a két évi tényleges szolgálati idővel szervezett alakulásoknál a költségvetésileg megállapított altiszti állománynak megfelelő számú legénységet egy harmadik tényleges szolgálati év letöltésére kötelezzük (mely számba az emez alakulásoknál tényleges szolgálatukat önként tovább folytató altisztek, valamint az ugyanezeknél három évi tényleges szolgálati kötelezettséggel önként belépettek beszámitandók). E szabályt azonban e számon belül nem kívánjuk az altisztekké alkalmas összes hadkötelesekkel szemben mereven alkalmazni. Ez utóbbiak között akadnak bizonyára oly különösen ügyes emberek — igy első sorban & réderőről szóló törvényjavaslat 20. §-ában említett magasabb képzettségűek — akiket már első tényleges szolgálati évük után lehet tizedesekké kinevezni. Ezeket már két évi tényleges szolgálat után tartósan szabadságolni lobjuk. Minthogy pedig a tervbevett ujonclétszám megállapításánál az összes altiszteket, tehát a tizedeseket is számításba vettük mint olyanokat, akik három évig szolgálnak, az emiitett szabadságolások miatt a békelétszám ban hiányok keletkeznének. E hiányokat csak úgy lehet elkerülni, ha megfelelő számú rendfokozatnélküli legénység egy harmadik tényleges szolgálati évre is visszatartunk, akiknek száma azonos lesz a második tényleges szolgálati év után szabadságolt altisztek számával. Egyébként minél inkább növekszik fokozatosan a továbbszolgáló altisztek száma, annál kevesebb embert kell majd három tényleges szolgálati évre kötelezni. Az osztrák honvédség részére érvényes 1893. évi honvédségi törvény már hasonló rendelkezéseket tartalmaz. Ezúttal ismételten hangsúlyozom, hogy az előadottakban látom a megfelelő altisztikar létesítésénél: egyedüli biztositékát és igy a rövidebb tényleges szolgálati időnek alap' föltételét.
