Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-335

250 335. szám. 335. szám. (20. ülés, 364. jegyzőkönyvi pont.) A főrendiház közjogi és törvénykezési bizottságának jelentése a hajóösszeülközésekre, továbbá a tengeri segélynyújtásra ós mentésre nézve bizonyos szabályok egységesítése czéljából az 1910. évi szeptember hó 28. napján Bruxellesben létrejött két nemzetközi egyezmény és a reájuk vonatkozó aláírási jegyzőkönyv beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A tengeri magánjog terén mind ez ideig nemzetközi érvénynyel biró egységes megállapodások helyett a különböző tengeri államok részéről egyoldalulag követett, gyakran éppen a legfontosabb kérdésekben egymással ellentétes szabályok voltak irányadók, a mi a gyakorlatban sok nehézségre és méltánytalanságra vezetett. Az egységes szabályozás érdekében a különböző tengerjogi egyesületek számottevő tevékenységet fejtettek ki, s 1897-ben Antwerpenben központi bizottságot is szerveztek annak előkészítésére. Nemzetközi értekezleteiken első sóiban a hajóösszeütközésekre, valamint a tengeri segélynyújtásra nézve dolgoztak ki egyezménytervezeteket s azok hatályosságának az egyes államok hivatalos hozzájárulásával való biztosítása czéliából a belga királyi kormányt kérték fel az érdekelt államok kormányainál való közbenjárásra, a minek eredményei voltak a Bruxellesben 1905. óta több izben, legutóbb 1910. szeptember havában megtartott tengeri magánjogi állam értekezletek. Az utóbbi értekezlet végleg megállapodott a két egyezmény tekintetében, a melyeknek beczikketyezését a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat czélozza. A két egyezmény nagy mértékben valósitja meg a tengeri magánjognak a kereskedelem és forgalom akadálytalan lebonyolitása érdekében annyira szükséges egységesítését, s különösen azokra a kérdésekre nézve biztosítja az egyöntetűséget, a melyek elbírálásában eddig az összeütközések és méltánytalanságok a leggyakoriabbak voltak. Rendelkezéseikben irányadókul a nagy tengeri államok jogában már eddig is megvalósított és bevált elvek szolgáltak s az eddig alkalmazott különféle szabályok közül némi módosítással azok vétettek fel az egyezményekbe, a melyek helyességüknél ós alkalmazásuk elterjedtségénél fogva az államosításra legalkalmasabbaknak bizonyultak.