Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-290
14 290 szám. Ezért az állami egyedárúságnak ez az új neme lényegében különbözik a többi állami egyedárúságoktól, s czélja nem az állami bevételek közvetlen növelése, hanem ellenkezőleg, a tárgyát képező czikkek fogyasztásának lehető megszorítása. Pénzügyi kihatása az új egyedárúságnak csak annyiban fog jelentÍv izni, hogy megszűnvén általa a mesterséges édesitő szereknek a répaczuk >rral szemben támasztott illetéktelen versenye, remélhetőleg nőni fog a répaczukor fogyasztás és ezzel a czukoradó hozadéka is. A törvényjavaslat alapelve és czélzata, hogy a mestersges édesítőszerek oly egyedárúsági áron bocsáttassanak forgalomba, a mely a megfelelő édesitő erejű belföldi megadózott répacznkor átlagos órával egyenlő. Ily módon az édesitő szereknek a czukor pótlására való illetéktelen felhasználására az eddigi árkülönbözetekben rejlő inger meg fog szűnni, mert — a gyógyászati czólokra történő felhasználástól eltekintve — egyenlő árak mellett már táperejónél foçrva is a czukornak adandó az elsőbbség. Másrészt elérhető lesz az is, hogy mindennemű édesitő anyag, legyen az répacznkor vagy más mesterséges édesitő szer. körülbelül egyforma áron szerezhető meg, mely elvnek az egvedárúság által va'ó érvényesítése a mesterséges édesitő szerekre szoruló betegek szükségletének szempontjából sem eshetik kifogás alá. Annak megakadályozása végett, hogy az állami egyedárúság körébe vont mesterséges édesitő szerek helyett más, — egyedárusági árral (engedélyilletékekkel) nem terhelt édesitő szerek forgalomba hozhatók ne legyenek, — mire a fokozott árkülönbség önérthetőleg ösztönzésül szolgálna, gondoskodni kell arról, hogy a mesterséges édesitő szerek előállítása és kidolgozása szigorú ellenőrzés alá vétessék, a bohózatai külön feltételekbe?, köttessék, továbbá arról, hogy minden esethen kétségen kivfí! megállapítható legyen az, vájjon állami egyedárúsági vagy másféle mesterséges édesitő szerről van c szó Az állami egyedárúságnak előreláthatólag csekély mennyiségű mester séges édesitő szerekre lesz szüksége s ez okból egyelőre aligha lesz indokolt, hogy e szerek gyártására ós kidolgozására (pl. tablettáknak natron bicarbona hozzáadásával való készítésére) az állami egyedárúság saját üzemében berendezkedjék, hanem mindaddig, mig a belföldi szükséglet mérve iránt megbízható módon tájékozva nem lesznek s a gyártásra, illetve kidolgozásra való berendezkedés indokoltnak nem mutatkozik, a belföldi szükségletnek megfelelő mennyiséget külföldről szándékozom beszerezni. A mesterséges édesitő szerek foigalomba hozását és elárusitását a gyógyszertárakra szándékozom bizni, a melyek a gyógyszerkönyv értelmében jelenleg is kötelezve vannak a saccharin tartására. Ez annyival inkább indokolt, merjb a mesterséges édesitő szerek, eltekintve azoktól a mennyiségektől, a melyek önköltségi áron ipari czélokra fognak felhasználtatni s a melyeknek kiszolgáltatása a hathatós ellenőrzés érdekében közvetlenül az állami egyedárúság igazgatóságának tartandó fenn, főként csak gyógyászati czélokra íognak használtatni s az e tekintetben jóformán kizárólag adagolt minőségben (tabblettákban) előforduló kiszolgáltatással amúgy is csak a gyógyszertárak lennének megbízhatók. Minthogy azonban a vegyszer- ós anyagárú nagykereskedők (nagy droguisták) a mesterséges édesitő szerek nagyban való eladásával és a gyógyszertárak részére való közvetítésével bizonyos előfeltételek mellett jelenleg is foglalkozhatnak, lehetővé akarom tenni a nagy droguistáknak azt, hogy ezt az üzletágat, mint közvetítők a jövőben is gyakorolhassák. Ily módon a
