Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.
Irományszámok - 1910-290
290. szám. 13 szigoritott rendelkezések által sem, a melyek a múlt évben felfedezett visszaélések hatása alatt azóta kiadott kormányrendeletekben foglaltatnak s a melyeknek kiadása alkalmával is tudatában volt már a kormány annak, hogy azok a kérdés gyökeres megoldására nem alkalmasak, hanem legfeljebb némi javulását eredményezhetik a helyzetnek addig, a mig a törvényhozás e tárgyban nem intézkedhetik. A mesterséges édesitő szereknek rendkivül édesitő erejükkel szemben aránytalanul csekély térfogata e szereknek meg nem engedett czélokra való forgalomba hozatalát és fogyasztását rendkivül megkönnyíti, mig e szerek elterjedését, — különösen a csekély műveltségű néposztályok körében, a hol ez édesitő szerek tulajdonságait nem ismerik, — nagyon előmozdítja az a körülmény, hogy azok a jelentékeny fogyasztási adó által lényegesen megdrágított répaczukorral szemben sokkal olcsóbbak. Ha az állam szükségleteinek fedezhetése érdekében a táplálkozás szempontjából is értékes répaczukor fogyasztását megadóztatja, ugy kétségtelenül indokolt, hogy a rópaczukornak táplálkozás szempontjából értéktelen helyettesítői, a mesterséges écíesitŐ szerek, édesitő erejük arányában legalább is épen olyan fogyasztási adóval rovassanak meg. mint a répaczukor. Ez által jelentekenyen emelkednék a mesterséges édesitő szerek ára, ugy hogy azok a répaczukor fogyasztásának illetéktelen versenyt már nem támaszthatnának, s a kérdésnek ily módon való megoldása megfelelő lenne, ha két körülmeny ennél tovább menő szabályozást nem tenné szükségessé. E két körülmény egyike az, hogy a mesterséges édesitő szerek fogyasztása az egészségre nem közömbös, úcry hogy a saccharin a magyar gyógyszerkönyvnek az az 1909. évi 147.140/B. M. számú rendelettel (Rend. Tára 177. sz.) kiadott III. kiadásában mint olyan szer van felvéve, a mely cs .kis orvosi rendeletre s esetről-esetre megújítandó vény mellett szolgáltatható ki. A másik körülmény pedig az, hogy a mesterséges édesitő szerekre a répaczukor édesitő ereje arányában kirovandó fogyasztási adó, a mesterséges édesítő szerek térfogatához viszonyítva oly magas lenne, hogy annak beszedése s az adó lerovásának ellenőrzése szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék Ennélfogva szinte kézenfekvő, hogy a kérdés egyedüli helyes megoldási módja csak az lehet, hogy a mesterséges édesitő szerek gyártása, kidolgozása es forgalomba hozatala állami egyedárúság tárgyává tétessék, a mit lehetővé tesz az a körülmény is, hogy az ipari czélokra felhasználandó mes térséges édesitő szereknek ily czélokra, megfelelő ellenőrzési intézkedések mellett való felhasználása, az egyedárúság keretében is megoldható. '_, ."/„ kérdés sz abályozásának egy másik módja volna ugyan a mesterséges eclesito szerek gyártásának és kidolgozásának, továbbá kizárólag gyógyászati megengedett ipari czélokra leendő felhasználásának szigorú pénzügyi ellen0r j? es alá helyezése olyan formán, a mint ez a kérdés az édesitő szerelmi szóló német birodalmi törvényben szabályoztatok. De mig a kérdésnek ti* módon való szabályozása a forgalomra nézve nem jelentene csekélyebb koilatozasokat, mint az állami egyedárúság behozatala, addig az ellenőrzés költségesebb és mégis kevésbbó hatályos lenne. . me llett nem téveszthető szem elől, hogy a mesterséges édesitő s/erek aiiami egyedárúsága ellen, a szabad kereskedelem elvének szempontjából maokolt aggályok nem hozhatók fel, mert nem általános fogyasztás tárgyát pezo, hanem olyan czikkekről van szó, a melyeknek egészségügyi és ipari szempontokból kívánatos fogyasztása nagyon is korlátolt.
