Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-304

304. szám. 137 fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vizfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába ós az esetenkint mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0*80 méter széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. A magyar királyi államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik. Szálas- vagy csemeteerdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, a melyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb emiitett elhatárolási szabályzatban előirt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátitandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogórvényesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, a melyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásitása, valamint cserje és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatik. Csuszamlások vagy más természetű deformácziók meggátlása és megszüntetése eztjából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előre láthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformáczióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálat esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapitandó módon és terjedelemben hajtandók végre. Ár-, illetve bel vízterületek en átvonuló töltéseknél a pályaszin legalább 080 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvizállás felett tartandó. Mindenütt ott, a hol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik ; a pályatest éa tartozókai — az épités közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utó felülvizsgálat eredménye alapján megállapitandó módon és terjedelemben — biztositandók. A hó- vagy futóhomok befuvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befuvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatánál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapittatni és az épitósi tőke, illetőleg az ebből kihasított külön tartalékalap terhére elrendeltetni. A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek szine között, az érintett vizfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különLöző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest, áteresztőknél és kisebb hidaknál legalább 0-50 méter, nagyobb hidaknál pedig legalább 0-80 méter nyílt magasság maradjon. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás ós kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése köz* Főrendi iromány. VTU. 1910—1915. J8