Főrendiházi irományok, 1910. VIII. kötet • 288-374. sz.

Irományszámok - 1910-304

13S 304. szám. ben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, avagy pedig a műszaki utófelülvizs­gálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtár­gyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű ós irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre vagy más tekintetben zavarólag ós károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető át­ereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, ós ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyílt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztök és pedig kőből, téglából vagy portlandczement-betonból, a pálya­szinig számított legalább 060 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Cse­kélyebb mennyiségű ós magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők bezárólag 2*0 méter nyilasig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükség­hez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton csőáteresztők felültöltősének a magassága — szintén a pályaszinig számítva — kisebb nem lehet, mint 1*0 méter. A nyílt ós boltozott áteresztők összes falazataihoz, valamint a beton­csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portland-czement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői ós szárnyai kőből, téglából vagy port­landczement-betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 20 méter nyilasig tölgyfából ós ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. Kivételt képeznek a zohor-magyarfalusi vonalszakaszon a 27/36. szelvény közt építendő ártéri hidak (két darab egyenként 50 méter és egy darab 30 méter össznyilással), a melyek falazott hídfők mellett, kemónyfa-czölöpökből előállítandó jár nokon nyugvó fatartó szerkezetekkel állitandók elő. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasvázas betonból készítendő műtárgyak tervezésénél és méretezésénél alapul veendő feltóteleket, valamint a jótállás idejét kereskedelemügyi minister úr az e nemű műtárgyak részletes építési terveinek elbírálása alkalmával fogja megállapítani. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részletter­vekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A nyilt és boltozott műtárgyak a szükséghez képest 0*20 méter vastag kőburkolattal (fenékburkolat) látandók el. A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendolóshez képest, különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek ós kitérők közelében fekvő műtárgyak is meg­felelő korlátokkal látandók el. A nyilt vasúti áteresztők ós hidak tartószerkezetei általában 6000 kilogramm kereknyomás és a helyi érdekű vasutakra nézve érvényben levő, valamint

Next

/
Thumbnails
Contents