Főrendiházi irományok, 1910. VII. kötet • 240-287. sz.
Irományszámok - 1910-265
265. szám. 79 tételeit állapítja meg. E cikk 1. pontja a végrehajtandó határozatot hozó bíróság illetékességét köti ki feltételül, utalva arra, hogy azokat az elveket, amelyek szerint az illetékességnek fenn kell állnia, a 16, cikk tartalmazza részletesen. A 16. cikknek az a rendeltetése, hogy a régi egyezmény IX. cikkének 2. pontjában foglalt^s a gyakorlatban meg nem felelőnek bizonyult rendelkezéstől eltérve a végrehajtás szempontjából az alapügyben eljáró bíróság illetékességének vizsgálatára nézve a végrehajtást kérő állam előnyére oly szabályokat állapítson meg, amelyek a végrehajtató fél érdekeit minél hathatósabban biztosítják. A 16. cikk 1. bekezdésében foglalt főszabály szerint ezentúl nem lesz szükséges, hogy a megkeresett bíróságnál érvényes szabályok szerint éppen ugyanaz a bíróság legyen illetékes, amely a határozatot hozta (régi egyezmény IX. c. 2. p.), hanem az ügyben eljáró bíróságot akkor is illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél valamelyik bírósága eljárhatott E szerint hazánk ós Szerbia viszonyában a bírósági határozatok kölcsönös végrehajtását megelőző eljárásban a jövőre nézve az eddigi ú. n. konkrét illetékességvizsgálat helyett csak az ú. n. absztrakt illetókessógvizsgálat lesz irányadó. Feltehető, hogy ezen az alapon a magyar bíróságok ítéleteinek végrehajtása ellen Szerbiában ezentúl az eddigieknél kevesebb akadály fog felmerülni. A 16. cikk 2. bekezdésének 1—4. pontjai a végrehajtás elrendelésének további megkönnyítése végett bizonyos illetékességi okok részére, amelyek a kereskedelmi forgalom szempontjából különösen fontosak, a megkeresett állam hazai jogától függetlenül szerződésileg biztosítja a kölcsönös elismerést ; ilyen illeték isségi okok: a váltó vagy csekk fizetési helyének illetékessége (1. pont), a viszontkereseti illetékesség (2. pont), kereskedőkre gyárosokra vagy iparos )kra uézve bizonyos gyakrabban előforduló keresetek tárgyában a szerződés kötése vagy teljesítése helyének illetékessége (3. pont) s végül az előzetesen kölcsönös megegyezéssel kikötött illetékesség (4. pont). A 16. cikkel kapcsolatban tartom szükségesnek kiemelni, hogy az egyezmény 5. cikkének 2. bekezdése — mint már jelezve volt — kifejezetten fenntartotta a régi egyezmény I. cikkének 2. bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, amely szerint a szerződő felek polgári eljárási törvényeinek kizárólag küllői liekre vonatkozó birói ijletékessógi szabályai a szerződő felek állampolgáraival szemben nem nyerhetnek alkalmazást. A 17. cikk bírói egyezségnél, a 18. cikk választott bírósági ítéletnél a végrehajthatóság anyagi feltételeit, a 19. cikk pedig a végrehajtásra irányuló kérelem alaki kellékeit állapítja meg. A végrehajtásra irányuló kérelem továbbítása, az 1. cikk 4. bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérően, ezentúl is diplomáciai úton^fog végbemenni. Ezek a rendelkezések lényegileg nem különböznek az eddigi egyezmény XI., XII. cikkétől és XIII. cikkének 1. bekezdésétől. A 19. cikk 1. pontjában azonban határozottan ki van mondva, hogy a végrehajtandó határozat átküldött kiadványának az indokolást is tartalmaznia kell, mert az indokolás felvilágosítást nyújt azokra a körülményekre, amelyektől a végrehajtás elrendelése függ. á.20. cikk a régi egyezmény XIII. cikkének 2—4. bekezdéseiben foglalt rendelkeaésektőLeltérő fontos újítást tartalmaz a végrehajtató fél érdekében. A régi egyezirény szerint a végrehajtás elrendelését a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. t.-cikk 10.|§-a 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelő sommás tárgyalás előzte meg; ezentúl ez az előzetes tárgyalás elmarad s a
