Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

85. szám. 37 a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanúsítania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével, akiknek tartásáról gondoskodni köteles és a félnek a perköltség viselésére való tehetetlenségét. Gyámság vagy gondnokság alatt állók részére a bizonjrítványt a gyámhatóság is kiállíthatja. Egyebekben a hatósági bizonyítvány kiállítását rendelet szabályozza. 116. §. A szegény fél részére ügyének díjtalan vitelére ügyvédet csak akkor lehet kirendelni, ha ezt kifejezetten kéri. A mennyiben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a bíróság a körülményekhez képest itéli meg, hog}^ ügyvéd kirendelésére szükség van-e. Sürgős esetben a bíróság rendel ki a szegény fél részére ügyvédet és erről az ügyvédi kamarát értesiti. Az ügyvéd kirendeléséről egyébként az ügyvédi rendtartás rendelkezik. A szegény fél részére való kirendelés az ügyvédre nézve a per vitelére szóló meghatalmazást pótolja. 117. §. A megadott szegénységi jog a fellebbviteli és a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A szegény fél részére kirendelt ügyvéd, ha nem lakik a felebbezési bíróság székhelyén, a fellebbezési tárgyalásra a fellebbezési bíróságnál más ügyvéd kirendelését kérheti. A szegény fél részére kirendelt ügyvédnek a perbíróságnál előterjesztett kérelmére más ügyvéd rendelhető ki, ha az ő lakhelyétől távoleső helyen megkeresés utján teljesítendő perbeli cselekménynél az ügyvédi képviselet szükségesnek mutatkozik. A kirendelésre az előbbi §. második bekezdése alkalmazandó akként, hogy sürgős esetben az ügyvédet a megkeresett bíróság rendeli ki. 118. §. A szegénységi jog annak a félnek halálával, akinek részére megadatott, megszűnik. A megszűnés azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményeket' szegénységi jogon végezhesse. A perbíróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás bármely szakában hivatalból is megvonja, ha kitűnik, hogy a szegénységi jog feltételei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Azon az alapon, hogy a perlekedés már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, a szegény fél részére kirendelt ügyvéd kérelmére is köteles a biróság határozni a szegénységi jog megvonása kérdésében. Az a fél, aki a szegénységi jog megadását a vagyoni feltételekre nézve tudva hamis előadás alapján eszközölte ki, hatszáz koronáig terjedhető pénzbírságban marasztalandó.