Főrendiházi irományok, 1910. III. kötet • 85-98. sz.

Irományszámok - 1910-85

38 85. szám. 119. §. A szegénységi joggal perlekedő fél azokat az összegeket, amelyek fizetése alól szegénységi joga alapján egyelőre fel volt mentve, utólag köteles megfizetni, mihelyt a szegénységi jog vagyoni feltételei már nincsenek meg. 120. §. A 113. §. 4. pontjában emiitett azokat a költségeket, amelyek fizetése alól a szegény fél egyelőre fel volt mentve, az ellenféltől kell behajtani, ha ez a perköltség megtérítésében el lett marasztalva. Erre nézve a bíróság határozatában (424. §.) megfelelően intézkedik. Egyebekben a behajtást rendelet szabályozza. 121. §. A szegény fél részére kirendelt ügyvéd a perköltségben marasztalt ellenféltől közvetlenül behajthatja megállapított kiadásait és díjait. Az ellenfél az ügyvéddel szemben oly kifogással, amely őt a szegény félhez való viszonyából illeti meg, csak annyiban élhet, a mennyiben azt a költséget, a mely részére ugyanabban a perben a szegény fél ellen meg van állapítva, felszámíthatja. 122. §. A szegénységi jog megadása, megvonása és az utófizetés elrendelése tárgyában a bíróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. A netalán szükséges tudakozódást a bíróság hivatalból is megteheti. A szegénységi jog megvonása és az utófizetés elrendelése előtt a szegény felet meg keÜ hallgatni. A szegénységi íogot kérő fél ebben az eljárásban akkor is személyesen járhat el, vagy a 95. §. 1—4. pontjaiban meghatározott meghatalmazottal képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet kötelező volna. 123. §. A szegénységi jogot megadó, megvonását vagy az utófizetés elrendelését megtagadó végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak. A szegénységi jogot megtagadó, megvonó ós az utófizetést elrendelő végzés ellen a fél felfolyamodással élhet. Hatodik fejezet. Biztosíték. 124. §. A külföldi felperes az alperes kivánatára a perköltség és az ítéleti illeték fedezéséül biztosítókot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, a