Főrendiházi irományok, 1910. II. kötet • 35-84. sz.
Irományszámok - 1910-68
106 68. szám. A mennyiben a különböző rendeltetésű kutak, illetve hasonczélú más létesítmények nem felelnének meg a fentebbi kikötéseknek, az engedélyes köteles lesz a megkivántató mennyiségű és minőségű ivó-, illetve üzemi viznek beszerzéséről és biztosításáról bármely más alkalmas utón és módon gondoskodni. Az állomásokon, kitérőkön, megállóhelyeken stb. előállítandó összes épületek és egyéb építmények, valamint a vonalőrházak alapozási módjára ás mélységére nézve általában ugyanazon határozatok mérvadók és kötelezők, melyek a fentebbi II. fejezetben az alépítményi munkákra nézve megállapítva vannak. VI. A vonal villamos berendezése. A h. é. vasút földfeletti áramvezetékkel részben nagyfeszültségű háromfázisú, részben egyenáramú-rendszer szerint rendezendő be, e mellett azonban az áram vezetésére — megfelelő fémösszeköttetések létesítése mellett — a sínek is felhasználhatók. Arra az esetre, ha a nagyfeszültségű áramrendszer a gyakorlatban bármely oknál fogva meg nem felelne, engedélyes — a kereskedelemügyi m. kir. minister felhívására — a saját költségén egy másik gyakorlatilag már bevált rendszerre áttérni és e végből a villamos berendezést létesítő gyár által ide vonatkozóan kiállított kötelező nyilatkozatot még az épités megkezdése előtt bemutatni tartozik. A vasúti munkaáram legnagyobb üzemfeszültsége az egyenáramú vonalrészeken 550 volttal állapittatik meg; ellenben a nagyfeszültségű háromfázisú áramrendszernél a legnagyobb üzemfeszültség 3.000 volttal engedélyeztetik ugyan oly feltétellel azonban, hogy mindazok az intézkedések, melyek a közönség, a vasúti személyzet ós a forgalom biztonsága érdekében szükségeseknek fognak találtatni, az engedélyes által pontosan és feltótlenül teljesitendők, illetve végrehaj tandók lesznek. Ezen intézkedéseket a kereskedelemügyi minister részint az építési részlettervek jóváhagyása alkalmával, vagy épités közben, részint pedig a műtanrendőri bejárás és műszaki felülvizsgálat eredményéhez, avagy bármikor a pályaüzem alatt fölmerülő szükséghez képest *bgja elrendelni ; de már most is megállapíttatik, hogy : 1. 550 voltnál nagyobb munkaáramfeszültség csak azon vonalrószeken alkalmazható, melyek külön és kizárólag csak a vasút czéljaira használható pályatesttel birnak. 2. Az összes útátjáróknál és utkeresztezéseknél a vasúti munka ós táplálóvezetók számára úgynevezett biztonsági fölfüggesztések használandók, melyek drótszakadás esetén a lehulló drótvégeket azonnal biztosan és önműködően árammentesekkó teszik. 3. Az állomásokon az egész állomás munkavezetékei állandóan árammentesen tartandók és azok közvetlenül a vonatok érkezése előtt kapcsolandók az áramkörbe arra az időtartamra, mely a vonatok kezelésére és továbbítására szükséges. 4. Ugy a villamos mozdonyoknak, mint a motorkocsiknak nagy feszültséget vezető összes készülékei, drótjai és alkotó részei a szigetelő rétegen kívül folytonos ós jól vezető zárt fémréteggel burkolandók, mely fémréteg a kocsi alvázával és igy a sínek utján a földdel jól és biztosan vezető összeköttetésbe hozandó.
