Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-828

828. szám 9R 2-ik melléklet a 828. számú irományhoz. Indokolás a polgári eljárásra vonatkozólag az 1905. évi július hó 17-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslathoz. Az 1896. évi november 14-én Hágában kelt nemzetközi egyezmény, a melyet az 1S93. és 1894. évi első és második hágai nemzetközi magánjogi konferenczia dolgozott ki és a melyet az 1897. évi május 22-én aláirt pótjegyzőkönyvvel együtt az 1899 : XIII. t.-cz. iktatott törvéuyeink közé, a polgári eljárás egyes ágaira vonatkozó viszonyainkat — figyelemmel az utólagos csatlakozásokra is — a következő államokkal szemben szabályozza: Belgium, Dánia, Francziaország, Luxemburg, Németalföld, Német Birodalom, Olaszország, Oroszország, Portugallia, Románia, Spanyolország, S váj ez, Svédország és Norvégia. Hatályba lépett 1899. évi május 25-én. Tartamának első 5 évi cziklusa, a mely a megerősítő okiratok többségének letételével, vagyis 1899. évi április 27-ével kezdődött, lejárt ugyan, de az egyezmény felmondás hiányában a záró rendelkezések III, pontja értelmében ujabb 5 évre hallgatagon megújult. Most tehát a második 5 évi cziklus folyik, a mely 1909. évi április 26 ával ér véget. A mostani egyezménynyel tett tapasztalatok általában kedvezők. De az is igaz, hogy a gyakorlat egyes részletek tekintetében módositásokat mutat szükségeseknek akár kétségek eloszlatása, akár hézagok kitöltése végett. Az 1900. évben tartott harmadik hágai nemzetközi magánjogi konferenczia nem tfoglalkozott ezztl a kérdéssel. A negyedik konferenczia azonban, a mely a németalföldi kormány meghivására Hágában 1904. évi május hó 16-ától június hó 7-éig tanácskozott, az emiitett 1896. évi egyezménynek és pótjea:yzőkönyvének átvizsgálását is fölvette tárgyalásainak körébe. A konferenczia megfelelő reformra törekedett ezen a téren, de habár elég számos változtatást javasolt, gondot fordított arra, hogy az 1896. évi egyezmény lényeges alapjait meg ne rendítse. Az áttekinthetőség megóvása végett javaslatait a konferenczia nem novellába foglalta, hanem egészen uj egyezményt állapított meg, a mely arra van hivatva, hogy az 1896. évi nemzetközi egyezmény és pótjegyzőkönyve helyébe lépjen. Az uj egyezményt a Német Birodalom, Spanyolország, Francziaország, Olaszország, Luxemburg, Németalföld, Portugallia, Rumania, Oroszország és Svédország 1905. évi Julius hó 17-én, később pedig Belgium, Dánország, Norvégország és Svájcz is aláirtak. Ausztria részéről és Magyarország részéről az aláírás a ratifikáczió fentartásával 1908. évi november hó 23-án történt.