Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-836
210 836. szám. A szavazatokat az illető osztálynak rangban legidősebb és legfiatalabb tagja együtt számlálják össze. Az összeszámolásnál legelőször az állapitandó meg, hogy a mindkét nemű szavazó-lapok száma külön-külön a szavazók számát fedi-e? A nagyobb fegyelmi tanács két rendes tagja az osztálynak azon két tagja lesz, ki az I. alatti szavazó-lapok szerint a legtöbb szavazatot kapta, póttag pedig az, ki ezek után kapta a legtöbb szavazatot, A kisebb fegyelmi tanács 1 rendes és 1 póttagja a szavazatok számának sorrendjében az osztálynak azon két tagja lesz, kik a II. alatti szavazó-lapok szerint a legtöbb szavazatot kapták. A szavazategyenlőség esetén mindenkor az elnök által foganatosítandó sorshúzás dönt. A választásról jegyzőkönyv veendő fel, melyhez a beadott szavazó-lapok hozzá csatolandók. A jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláirva a szavazólapokkal együtt egy évig megőrizendő. 97. §. Első izben a fegyelmi tanácsok a jelen szabályzat életbelépte után legkésőbb 30 nap alatt megválasztandók és e tanácsok megbízása 1910. deczember hó 31-ón jár le, illetőleg a legközelebbi 3 éves időszak ezen időponttól számítandó. 98. §. A megválasztott rendes és póttagok ebbeli kötelességük pártatlan teljesítésére az elnök által egybehívandó fegyelmi teljes tanács-ülésben, melyben ugy a nagyobb, mint a kisebb fegyelmi tanács rendes ós póttagjai jelen vannak, esküt tesznek. Az eskü szövege ez : »Én N. N. esküszöm az igaz és mindenható Istenre, hogy az elém kerülő fegyelmi ügyekben személyválogatás, érdekeltség ós elfogultság nélkül kérést, jutalmat, kedvezést, kedvkeresést, félelmet, gyűlöletet félretéve, részrehajlatlanul, lelkiismeretesen és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok, tisztemben hiven, pontosan ós serényen eljárok. Isten engem ugy segéljen!« 1 99. §. Ha a fegyelmi tanács rendes tagja a terhelt, helyét az illető osztályból választott póttag foglalja el. 100. §. A fegyelmi tanács tagjának nem szabad oly ügyekben részt venni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által olyan személyek vannak érdekelve, kik vele a jelen szabályzat 57. §-ában részletezett rokonsági viszonyban állanak ; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő, vagy közbenjáró működött.