Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-836

210 836. szám. A szavazatokat az illető osztálynak rangban legidősebb és legfiatalabb tagja együtt számlálják össze. Az összeszámolásnál legelőször az állapitandó meg, hogy a mindkét nemű szavazó-lapok száma külön-külön a szavazók számát fedi-e? A nagyobb fegyelmi tanács két rendes tagja az osztálynak azon két tagja lesz, ki az I. alatti szavazó-lapok szerint a legtöbb szavazatot kapta, póttag pedig az, ki ezek után kapta a legtöbb szavazatot, A kisebb fegyelmi tanács 1 rendes és 1 póttagja a szavazatok számának sorrendjében az osztálynak azon két tagja lesz, kik a II. alatti szavazó-lapok szerint a legtöbb szavazatot kapták. A szavazategyenlőség esetén mindenkor az elnök által foganatosítandó sorshúzás dönt. A választásról jegyzőkönyv veendő fel, melyhez a beadott szavazó-lapok hozzá csatolandók. A jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláirva a szavazó­lapokkal együtt egy évig megőrizendő. 97. §. Első izben a fegyelmi tanácsok a jelen szabályzat életbelépte után leg­később 30 nap alatt megválasztandók és e tanácsok megbízása 1910. deczem­ber hó 31-ón jár le, illetőleg a legközelebbi 3 éves időszak ezen időponttól számítandó. 98. §. A megválasztott rendes és póttagok ebbeli kötelességük pártatlan telje­sítésére az elnök által egybehívandó fegyelmi teljes tanács-ülésben, melyben ugy a nagyobb, mint a kisebb fegyelmi tanács rendes ós póttagjai jelen vannak, esküt tesznek. Az eskü szövege ez : »Én N. N. esküszöm az igaz és mindenható Istenre, hogy az elém kerülő fegyelmi ügyekben személyválogatás, érdekeltség ós elfogultság nélkül kérést, jutalmat, kedvezést, kedvkeresést, félelmet, gyűlöletet félretéve, részrehajlat­lanul, lelkiismeretesen és meggyőződésem szerint igazságot szolgáltatok, tisz­temben hiven, pontosan ós serényen eljárok. Isten engem ugy segéljen!« 1 99. §. Ha a fegyelmi tanács rendes tagja a terhelt, helyét az illető osztályból választott póttag foglalja el. 100. §. A fegyelmi tanács tagjának nem szabad oly ügyekben részt venni : a) melyekben saját személyénél fogva érdekelve lévén, kárt vagy hasznot remélhet ; b) melyek által olyan személyek vannak érdekelve, kik vele a jelen sza­bályzat 57. §-ában részletezett rokonsági viszonyban állanak ; c) melyekben mint tanú, szakértő, képviselő, vagy közbenjáró működött.

Next

/
Thumbnails
Contents