Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-836

836. szám. 211 A most érintett akadályok akár az eljárás megindításakor, akár annak folyama alatt merültek föl, habár a felek e miatt nem is tettek kifogást, az illető által a hivatal elnökének azonnal bejelentendők. A felett, hogy az érdekeltség fenforog-e, a fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács ezen ülésébe azon tag helyett, kire nézve az érdekeltség felvettetett, a póttag hívandó be és ha a tanács az érdekeltséget megállapította, ugy az érdekelt tag helyett a behívott póttag marad az illető ügyben tanácstag. ; 101. §. A közvádló tisztét a nagyobb fegyelmi tanács elé tartozó ügyekben a budapesti kir. főügyész vagy helyettese, a kisebb fegyelmi tanács elé tartozó ügyekben pedig a budapesti kir. ügyész vagy helyettese gyakorolja. 102. §. A fegyelmi eljárást a közvádló indítványára, az érdekelt tisztviselő előzetes meghallgatása után, a fegyelmi tanács rendeli el. A magánfél feljelentését a köz vádló val közölni kell. 103. §. Ha a közvádló a feljelentésre a vád képviseletének elvállalását megtagadja, a sértett mint magánvádló az elutasító határozat közlésétől számított nyolcz (8) nap alatt átveheti a vád képviseletét. Ha a köz vádló a fegyelmi eljárás során az eljárás megszüntetését vagy | vádlott felmentését indítványozza, a sértett mint magánvádló a vád képviseletét a vád elejtéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolcz (8) ûap alatt, ha pedig a vád elejtéséről nem értesíttetett, a vád elejtésétől szátoitott harmincz (30) nap alatt veheti át. Ha a sértett 'a tárgyalásról értesíttetett (124. §.) — vagy ily értesítés nélkül a tárgyaláson. mint sértett fél jelentkezett — ós a közvádló a vádat a tárgyaláson ejti el, a sértett a vád képviseletét csak nyomban a tárgyaláson veheti át. 104. §. Hivatalból megindítandó a fegyelmi eljárás az ellen, ki az 1907. évi t.-cz. 191. §. b) pontja szerint minősülő kihágásban (üzemi ós üzleti titok megszegése, 1. i. t. 186. §.) jogerős ítélettel elmarasztaltatott, — úgyszintén az ellen, ki bűnvádi per során valamely bűntettben vagy nyereségvágyból elkövetett vagy szemérem elleni vétségben bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem ítéltetett. Abban az esetben, ha a terhelt a bűnvádi perben a bűntett vagy az előbb megjelölt vétség vádja alól felmentetett, vagy nem az előbb megjelölt vétségek vagy kihágás miatt ítéltetett el, a fegyelmi bíróság a közvádló meghallgatása után mindenek előtt a fegyelmi eljárás megindítása vagy mollőzése iránt hoz határozatot. 27*