Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.
Irományszámok - 1906-834
834. szám. 173 Ezen intézkedés törvényes alappal bir, a mennyiben az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-a csakis feljogositást ad a kormánynak arra, hogy a postahozzájárulás ellenében czímletek átadását követelhesse, ezt azonban kötelezőleg elő nem irja. A fenforgó esetben a 60.000 korona névértékű törzsrészvény átadásától el is kellett tekinteni, mert különben a nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasút létesítése, mely pedig a vonalmenti vidéknek már alig nélkülözhető szükségletét képezi, ismét bizonylatán időre elodáztatott volna. A mint ugyanis fentebb kimutatni bátor voltam, a törzsrészvények olyatén elhelyezést nyertek, hogy a tervezők részére csakis 5.400 korona névértékű törzsrészvény maradt rendelkezésre. A legjobb esetben is tehát a tervezők a 60.000 korona névértékű törzsrészvényt a postakincstár javára csakis abban az esetben biztosithatták volna, ha az elsőbbségi részvénytőkéjüket 54.600 korona névértékkel leszállítják s helyette ugyanannyi névértékű törzsrészvényt bocsátanak ki. Ezt a megoldást azonban a tervezők el nem fogadhatták, mert a nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasútnak még az 1905. évben az akkori kedvezőbb viszonyok alapján költségeit tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje az időközben bekövetkezett munkabér- és anyagdrágulások folytán oly alacsonynyá vált, hogy ily tetemes Összegű elsőbbségi részvénynek törzsrészvényi konvertálása, vagyis tehát a pénzbeszerzésnél számításba vett értékekből való kivonása magát a pénzbeszerzést koczkáztatta volna. A nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasútra kilátásba vett fenti állami hozzájárulások a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 6*55, illetve 10°/o-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott 10 — 10°/o-os max ; mális segélyt meg nem haladják. A tervezett helyi érdekű vasút üzletét a m. kir. államvasutak igazgatósága kezelné a tonna kilomctrikus önköltségek megtérítésén alapuló szabványszerződés alapján. A létesitendő nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasútnak a segesvár— szentágotai helyi érdekű vasúttal egy hálózattá való egyesitése is czéloztatik. Ezen egyesitést egyrészt forgalom politikai szempontok, nevezetesen a díjszabások egységesítése és az ezzel járó előnyök indokolják, másrészt az a körülmény teszi kivánatossá, hogy ez utón a kizárólag vármegyei és községi közpénzekből létesült segesvár—szentágotai helyi érdekű vasút felette kedvezőtlen pénzügyi viszonyainak gyökeres rendezése is lehetővé váljék. Erre való tekintettel a nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasút engedélyezési feltételei már a jövőben való egyesitést feltételezve állapíttattak meg. Ezen körülményből kifolyólag, illetve a létrehozandó egyesülés biztositásán ak érdekében a nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasút építésére és üzletére kiadandó engedélyokiratban az engedélyesek illetve azok jugutódja a megalakítandó részvénytársaság már most köteleztetnék arra, hogy a segesvár—szentágotai helyi érdekű vasut-részvénytársasággal egy társasággá egyesüljön. Miután pedig a két vasútnak, illetve az egyes vonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratoknak tényleges egyesitése a törvényhozás előzetes engedélyét igényli, czélszerüségi okokból és a végből, hogy a törvényhozás a nagyszeben—szentágotai helyi érdekű vasút engedélyezésének kérdésében az annak alapfeltételét képező egyesítési kikötések alapján határozhasson s ekként az e gész ügyről tiszta képet nyerjen, indokoltnak mutatkozik, hogy a törvényhozás e részbeni felhatalmazását a ministerium részére már most a nagyszeben—
