Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

158 833. szám. családi alapjának gazdaságát illető és az uradalom vagy családi alap igazgatósága vagy egyéb intéző közege ellen indított pereket a főudvarnagyi hivatal a rendes biróságok elé tartozónak ismeri el, mert az uradalom vagy családi alap, illetőleg annak igazgatósága \ agy egyéb intéző közege ellen inditott perek nem tekinthetők a 3. §, 1. és 2. pontjában említett személyek ellen inditott pereknek. Az ilyen perek természetesen, figyelemmel arra, hogy a fond varnagyi bíráskodás a 3. §-ban említett személyekre van szorítva, ezentúl is a rendes biróságok hatáskörében maradnak. De kiterjeszti az 5. §, 5. pontja a rendes biróságok hatáskörét azokra az esetekre is, midőn a jószág gazdaságát illető per maguk ellen a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személyek ellen van indítva. A 4. §. 2. pontjánál kifejtettem, hogy a 3. §. 2. pontjában emiitett személyeknek hitbizományaira nézve a hitbizományi viszonyból eredő peres ügyek közül csak azok tartoznak a magyar főudvarnagyi bíróság hatáskörébe, a melyek a 4. §. 2. pontjában jelzett Coburg-Kobáry-féle egyesitett hitbizoínányokra vonatkoznak. Ennek megfelelően az 5. § 6. pontja kimondja, hogy a 3 §. 2. pontjában emiitett személyeknek többi, vagyis a 4. §. 2. pontja alá nem tartozó hitbizományi ügyei a rendes biróságok hatáskörébe esnek. Hogy az 5. §. szerint a rendes biróságok hatáskörébe tartozó ügyekből a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek ellen végrehajtás elrendelése Iránt előterjesztett kérelmeket a perbíróságnak, tehát szintén a rendes bíróságnak kell elintéznie, az a dolog természetéből következik, .és az 5. §. 7. pontja csak a teljesség kedvéért utalja e kórelmek elintézését kifejezetten a rendes biróságok hatáskörébe. Nem rendelkezik a javaslat arról, hogy a javaslatban felállított külön forumok (1. és 9. §.) hatáskörébe utalt ügyekből a 3. §-ban nem emiitett személyek ellen végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kórelem elintézése mily hatóság hatáskörébe tartozzék. Önként értetik, hogy az ily személyek elleni végrehajtási kérelmeket a rendes bíróságnak keli elintéznie, mert a jelen javaslattal felállított kivételes forum hatósági köre más személyek, mint a 3. §-ban említett személyek ellen — a 4. §. utolsó bekezdésének esetét kivéve — nem áll fenn és a 4. §. utolsó bekezdésének esetében is csak magára a perre szorítkozik, tehát nem terjed ki a végrehajtásra is. e.g. A magyar király a régibb századokban, mint a középkori uralkodók általában, nem csak birta a birói hatalmat, hanem gyakran személyesen bíráskodott is. így egyebek közt akkor, ha a király személyes bíráskodását a peres felek előkelősége kívánta. Lényegileg összhangban áll tehát a törvényjavaslat. a, régi magyar joggal, midőn a 6. §-ban akképen intézkedik, hogy a királyi ház tagjainak egymás közti magánjogi pereit és az ő személyállapotukat tárgyaló perekét ő Felsége a király, mint a királyi ház feje, közvetlenül dönti el vagy eldöntésüket választott bíróságra bizza. A 6. §-ban »perek« eldöntéséről van szó, még pedig — a mint a szöveg kiemeli — »magánjogi« perek el intézéséről, ideértve a személyállapot kérdéseit is. Ebből következik, hogy a törvényjavaslat nem érinti ós nem is kívánja érinteni a királyi ház tagjaira nézve netalán felmerülő ama közjogi kérdések rendezését, a melyeknek rendezése alkotmányunk értelmében a törvényhozás