Főrendiházi irományok, 1906. XIX. kötet • 828-860. sz.

Irományszámok - 1906-833

833. szám. 1B7 kivüliség a nemzetközi jog értelmében és az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat 9. §-ához képest ki nem terjed. Az 5. §. 1. pontjában felsorolt perek feltétlenül a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak, mert azokra nézve a rendes biróság illetékességé az ingatlan fekvése alapján kizárólag van megállapítva. Ez a mostani helyzetnek felel meg. Az 5. §. 2. pontja a főudvarnagyi bíráskodás mai terjedőimével szemben a rendes bíróságok hatáskörének kiterjesztését foglalja magában. A főudvarnagyi hivatalnak, mint bíróságnak a bérleti és haszonbérleti perekre vonatkozó gyakorlata szerint a bérleti és haszonbérleti viszonyból származó perek a rendes biróságok elé tartoznak ugyan, de ki vannak véve azok, a melyeket ily szerződés fennállására nézve és a melyeket a bér vagy haszonbér megfizetése végett indítanak a főudvarnagyi bíráskodás alá tartozó személyek ellen. A törvényjavaslat a bér vagy haszonbér megfizetésére irányuló pereket szintén a főudvarnagyi bíráskodás részére tartja fenn, mert az 5. §. 2. pontja a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek csak mint bérbe vagy haszonbérbe adók ellen indított perekről szólván, nincsenek a rendes biróságok hatáskörébe utalva azok a perek, a melyek ellenük mint bérlők vagy haszonbérlők ellen indíttatnak, tehát azok sem, a melyek bér vagy haszonbér megfizetésére irányulnak. Ellenben a 3. §. 1. és 2. pontjában említett személyek, mint ingatlanok bélbe vagy haszonbérbe adói ellen inditott perek az 5. §, 2. pontja szerint egyáltalában a, rendes bíróságok hatáskörébe utaltatván, ide fognak tartozni az ily szerződós fennállására nézve ellenük inditott perek is, melyek eddig a főudvarnagyi bíráskodás részére voltak fentartva. Az 5. §. 2. pontja nem zárja ki azt, hogy a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek, mint bérlők vagy haszonbérlők ellen inditott perekben is a rendes biróságok járjanak el, ha ezek a perek az 5. §. 4. vagy 5. pontja alá. esnek. Az 5. §. 3. pontja kiveszi a főudvarnagyi biráskodás alól és a rendes biróságok elé utalja a bányabirósági pereket, tekintet nélkül arra, vájjon reálperek vagy egyéb perek természetével birnak-e. Ebben az utóbbi körülményben a rendes birósági hatáskör további kiterjesztése rejlik. Ugyancsak a rendes birósági hatáskör tágítását mutatja az 5 §. 4. pontja is, a mely szerint ki vannak véve a főudvarnagyi biráskodás hatásköréből és a rendes biróságok hatáskörébe tartoznak a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személy ellen inditott perek, ha az alperesnek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, a hol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik és a per a telep ügykörét illeti. A mostani gyakorlat az, hogy abban az esetben, ha a 3. §. 1. vagy 2. pontjában említett személynek bejegyzett ezége van, a czég ellen inditott személyes természetű pereket a főudvarnagyi hivatal a rendes biróságok hatáskörébe tartozónak tekinti. A törvényjavaslat ennél sokkal tovább megy, mert a rendes biróságok hatáskörébe utalja az 5. §. 4. pontjában felsorolt pereket, akár van a 3. § 1. vagy 2. pontjában említett alperesnek czége, akár nincs. A törvényjavaslat az általános forgalom érdekeinek bizonyára szolgálatot tesz, midőn a köznapi életnek ezen ügyleteiből származó pereket a kivételes biráskodás alól elvonja. Hasonló szempont vezeti az 5. §. 5. pontját is, mely akképen rendelkezik, hogy nem a főudvarnagyi biráskodás alá, hanem a rendes biróságok hatáskörébe fognak tartozni a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személy ellen inditott perek, ha az alperes lakó- és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat és a per a jószág gazdaságát illeti. A mostani gyakorlat szerint a 3. §. 1. és 2. pontjában emiitett személyek uradalmának vagy