Főrendiházi irományok, 1906. XVIII. kötet • 770-827. sz.

Irományszámok - 1906-770

770. szám. DO 3. Az ipari minták oltalmára vonatkozó határozmányokhoz. A 4. czikk biztosítja az elsőbbséget az Unió valamennyi államában a szabályszerűen letett ipari mustrák vagy minták részére is olyképen, hogy valamely mustrának vagy mintának bármelyik Unió-államban, az ottani törvényes feltételek betartása mellett eszközölt letétele, ha e letétel az első letétel időpontjától számítandó négy hónapon belül történik, a letevőnek elsőbbséget biztosit az ugyané mustrának vagy mintának bárki más által eszközölt letételével szemben, továbbá, hogy az említett első letétel időpontja után netán bekövetkező ujdonságrontó tények hatálya nem érvényesülhet. A 11. czikk az Unio-államok területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításokon közszemlére kitett ipari mustrákat vagy mintákat is időleges oltalomban részesiti. E tekintetben megfelelő rendelkezések hazai jogunkban még hiányzanak ugyan, de a mintaoltalmi jog küszöbön álló törvényes reformja keretében szándékozom idevonatkozólag is gondoskodni. A most ismertetett két czikkben az Unioegyezményeknek az ipari mustrákra és mintákra vonatkozó határozmányai — hozzávéve még az oltalom viszonosságát a mustrákra és mintákra is kiterjesztő 2 czikket — kimerülnek. Minthogy az 5. czikk határozmányai a mustrákra és mintákra ki nem terjednek, az utóbbiak jogi oltalma és azok lajstromozása tárgyában 1907. évi deczember hó 31-én kiadott és nálunk a mintaoltalom jelenleg érvényben álló szabályozását magában foglaló 107.709. sz. kereskedelemügyi ministeri rendelet 29. $-ának a) és b) pontjaiban foglalt s a minta egy éven belül való gyakorlatba vételének kötelezettségét, valamint a letett mintával ellátott iparczikk külföldről való behozatala tekintetében a letevőre nézve tilalmat megállapító rendelkezések változatlanul hatályban maradnak, kivéve természetesen azokat az államokat, a melyekkel e részben eltérő szerződéses megállapodások vannak érvényben. A jelen törvényjavaslat 3. §-ában foglalt rendelkezések, a melyeknek czélját és jelentőségét a találmányi szabadalmakra vonatkozó határozmányok kapcsán fentebb már ismertettem, a mintákra is vonatkoznak 4. À védjegyek és kereskedelmi nevek (czégék) oitalmára vonatkozó határoz many okhoz. A) A hruxeUesi pŐtegyezményhyel módosított párisi fóegyezmény határozmányai. A föntebb már ismertetett 4. c z i k k az Unio-államok egyikében letett védjegyek tekintetében az elsőbbséget a többi Unió-államokban hasonlóan biztosítja, mint a találmányi bejelentésekre nézve. Az elsőbbségi jogra vonatkozó határidőt, a melyen belül t. i. az elsői>bSég a többi államban is érvényesíthető, a párisi fóegyezmény eredetileg három hónapban állapította meg, a bruxellesi pótegyezmóny azonban e határidőt négy hónapra terjesztette ki. Szemben a találmányoknál megszabott egy évi határidővel, e négy hónap a védjegyeknél teljesen elegendőnek mutatkozik, inert a védjegy-belajstromozás előfeltételei sokkal egyszerűbbek. A védjegy jogosultság szempontjából a jelzett elsőbbségi jog azt az előnyt biztosítja, hogy a védjegy letevőjének a származási országban történt letételtől számított négy' hónapon belül elsőbbsége van minden a többi Unió-